Tél jön, új szakasz kezdődik az ukrajnai háborúban?

A tél nem befolyásolja a hadműveleteket, sőt, megkönnyíti, mert ha a korábbi sáros területeken is teljesen megfagy a talaj, akkor minden irányban tudnak mozogni a felek. Most azt látjuk, hogy az ukrán csapatok vannak előrenyomulásban keleten, a donyecki és a herszoni részen is. Én azt gondolom, hogy el fognak jutni a Dnyeper folyóig, az oroszok pedig nem véletlen már védelmi vonalakat próbálnak építeni a megszállt területeken.

Télen is a védő van általában előnyben?

Igen, hiszen a támadónak ki kell jönni a harcárokból, a fedezékből, és főleg a herszoni rész nagyon sík terület, nagyon messziről belátható és ha belátható, akkor belőhető is. Az újfajta technikával, amit az oroszok kaptak Irántól, a drónokkal folyamatosan pusztítják a támadókat.

Az utánpótlás megszervezésében a tél nem okoz gondot? Nagyjából mind a két félnek ugyanolyan távolságról kell utánpótlást biztosítania?

Az oroszoknak nyilván távolabbról, viszont vonattal szállítják általában az ukrán határig a felszereléseket. Ez elég nagy távolságokat jelent és óriási mennyiségeket kell szállítani. Ukrán részről most az okoz gondot, hogy az oroszok áttértek az infrastruktúra pusztítására, tehát ha nincs áram az adott régióban, akkor csak dízelvonatokkal lehet szállítani, illetve most már ők is támadnak hidakat és pályaudvarokat is, ahol pusztítják az ellenség felszerelését.

Az infrastruktúratámadás orosz részről stratégiaváltás?

Igen. Ha normál háborúra készültek volna, akkor ezzel kellett volna kezdeni, kiemelni azokat az ellátóközpontokat, amivel az ukránok működtetni tudják a vezetési, a híradórendszerüket, az informatikai rendszerüket, az internetet. Illetve a nagyobb közlekedési csomópontoknak a rombolásával, hogy a védő ne tudjon közelébe menni a támadónak. Viszont, mivel megszállásra készültek, és egy hét alatt hatalomváltásra, nem így kezdték a műveleteket.

Az, hogy elpusztítják az infrastruktúrát, megtörheti az ukránok ellenállását? Még a friss mérések is azt látszanak bizonyítani, hogy a hosszú háború összekovácsolta az ukránokat.

Csak az első három-négy napban állt úgy Ukrajna, hogy felteszi a kezét és nem áll ellen, hogy minél kevesebb áldozattal, anyagi veszteséggel megússza ezt a háborút, a negyedik naptól kezdődően és a nyugati támogatások miatt beleállt a történetbe, felvette a harcot. Az ukránok morálisan jobb állapotban vannak, sokkal jobban, mint az oroszok, hiszen ők most támadásban vannak, veszik vissza a területeket.

A hátország megtörésével az oroszok azt akarják elérni, hogy Ukrajna feladja?

Feladásról nem lesz szó, olyan nagy lett a gyűlölet a két kvázi testvérnép között, hogy inkább ez egyfajta akaratrákényszerítés, megbüntetés. Mindenképp azt szeretnék elérni, hogy szenvedjenek, a civil lakosság is érezze, ne csak azon az ezer kilométeren, ahol zajlik a háború, és ezért pusztítják az infrastruktúrát, hiszen most olyan eszközöket kaptak, amivel tömegesen lehet ezekre a helyszínekre csapást mérni és elég kevés védelem van ellene.

Az orosz haditervezés számol azzal, hogy az ukrán ellenállás politikai támogatottsága hosszú szenvedés után elfogyhat?

Inkább az elhúzódó háborúban most stratégiát váltottak, még el tudják húzni azzal, hogy az ukránok inkább majd a hátországra összpontosítanak, így ők a megszállt területeket meg tudják erősíteni, védelmi vonalakat tudnak kiépíteni, illetve megtartani.

Van arra terv a katonák fejében, hogy egy háború után hogyan állítható helyre az élet?

Nyilván vannak a történelemből példák, különböző oda- és visszatelepítésekkel a lakosság, ha kialakulna egy tűzszünet, létrejönne egy tűzszüneti vonal vagy egy békekötés, akkor visszajuthatna mindenki a saját lakhelyére. Bár látjuk az oroszoknál, hogy elég tudatosan kitelepítenek ukrán lakosokat az adott területről, hogy a dominancia meglegyen.

A haditechnika alkalmazása télen változik valamit?

Mindig azt szoktuk mondani, hogy a tér, erő, idő intervallumot figyelembe véve sokkal gyorsabb támadó műveletek lehetnek, az álcázás sokkal könnyebb télen, hiszen a fehér festék sokat segít a harci járműveken, nehezebb a felderítés, viszont a támadónak mindig nehezebb az adott műveletet végrehajtani.

Egy modern háborúban a műholdak idején a festékes álcázásnak van még szerepe?

Van, hiszen műholddal nagyon sok mindent fel lehet deríteni, főleg a nagyobb csapategységeket, hol csoportosulnak, melyik irányba szeretnének menni. Az álcázás mindig a harcászati szinthez tartozik, hogy a 3-4 kilométerre ott lévő páncéltörő rakéta, páncéltörő tüzérség, ellenséges harckocsi minél később vegye észre ezeket az eszközöket. Tehát ez nem a műholdaknak szól, mert az egyszerűen kiszűri a hősugárzás alapján.

Milyen most a harctér dinamikája? Távolról lövik egymást? Látják egymást a harcoló felek?

Változó intenzitású hadviseléshez értünk, ahol iszonyú embertömeget sorozott be mind a két fél. Az ukránok a Donbaszban korábban tíz dandárral, körülbelül 30-50 ezer emberrel vettek részt a műveletekben, most hatvan dandárjuk van ott, tehát iszonyú mennyiségű embertömeg. Ha az oroszok, mondjuk, 100-200 métert előrejutnak valahol, rögtön ellenlökést folytatnak, megtámadják őket, ez egy elég nagy intenzitással folyó művelet, aminek iszonyú nagy emberveszteségei vannak. Ehhez hozzájárul, hogy beletanultak a modern technikába az ukránok, tehát a HIMARS sorozatvetővel 70 kilométerről, a különböző önjáró tüzérségi eszközeikkel, az M109-essel, a Krabbal, a Panzerhaubitze 2000-rel közel 20-30 kilométerről pusztítják egymást. Ugyanilyen eszközök vannak az orosz oldalon is, csak az oroszok területtüzet lőnek általában, egy háromszázszor kétszázas területet, míg a modern nyugati technikák 5-10 méteres találati valószínűséggel, egy lövéssel semmisítik meg az ellenfelet.

Az egymással harcérintkezést felvevő gyalogságnál van értelme, mondjuk, HIMARS-okat használni? Vagy ezek a hátországot, a frontvonal mögötti területeket támadják?

A lőtávolságából adódik, hogy a mélységben lévő vezetési pontokat, tehát a mögötte lévő dandár hadosztály-harcálláspontokat, általában a logisztikai központokat, a lőszerraktárakat lövik a nagy hatótávolságú tüzérséggel, vagy ha fel tudják deríteni, akkor az ellenség tüzérséget, hiszen közel négy-ötszörös fölényben vannak az oroszok tüzérség területén. Korábban az ukránok kiszámolták, hogy közel ötszáz harckocsira lenne szükségük ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják az orosz fölényt, ebből háromszázhatvanat fognak megkapni a mostani kilencvennel, amit Szlovénia biztosít nekik. Körülbelül 300 sorozatvetőre lenne szükségük, most egy olyan 20-30 van, ez oszlik el egy közel ezerkilométeres szakaszon. De tüzérségre lenne a legnagyobb szükségük, ott közel ezer darab 155 milliméteres tüzérségi eszközt kértek, ebből körülbelül 300-at kaptak meg.

Hogy kell összemérni, a tüzérségi fölényt csak tüzérségi eszközökkel lehet ellensúlyozni, harckocsifölényt csak harckocsi eszközökkel lehet ellensúlyozni,?

Amikor egy általános erőviszonyt, számvetést készítünk a hadszíntérre, akkor egyrészt nézzük, hogy mennyi eszköz, mennyi ember van ott, de mindegyiknek van minőségi szorzója is. Itt nagyon jól látszik, a sorozatvetők körülbelül háromszor annyit érnek az ukrán oldalon, mint a régi típusú orosz eszközök. Viszont minden összefügg mindennel, az ukránok az oroszok nagy harckocsifölényét rengeteg páncéltörő rakétával tudták ellensúlyozni, hiszen közel harmincezer páncéltörő rakétát kaptak Nyugattól, Javelint, ami 2,5 kilométerig, NLAW-t, ami 800 méterig hatásos, ezekkel tudták a harckocsihátrányt ellensúlyozni.

A gyalogságnak, a lövészkatonának mekkora a szorzója egy ilyen háborúban?

A második világháborúban általában egy hadnagy, aki szakaszparancsnokként a harcárokban volt, általában egy támadásnál fél óra, egy óra túlélési esélye volt, egy hátrébb lévő parancsnoknak két-három órája. A katonának sajnos, mivel ki van téve az ellenség tüzérségi tüzének, a repülő-, a helikoptercsapásoknak, és, mondjuk, még egy harckocsirohamot is túl kell élni, nagyon olcsó ez a lehetőség, pillanatok alatt nagyon nagy mennyiségű halott van mind a két oldalon. Már megerősített videókon is látjuk, hogy rettenetes nagyságú temetők vannak mind a két oldalon.

Vannak-e valamennyire hitelt érdemlő számok arról, hogy a feleknek mekkora az embervesztesége eddig?

Igen, mind a két oldalon legalább 30 ezer halott van, ez azt jelenti, hogy ennek a körülbelül háromszorosa, tehát 100 ezer ember megsérült, ebből 30 ezer szintén súlyosan. Mind a két fél, sajnos, hat és félszeres szorzót használ, ebből tudjuk lebontani, illetve a kilőtt eszközökből következtetünk. Mind a két félnek jelentős veszteségei vannak. Ez nyilván Ukrajnának fáj jobban, mert kevesebb az emberállománya.

Mennyit tud Ukrajna és milyen ütemben pótolni? Mennyit tud Oroszország és milyen ütemben pótolni?

Április körül mozgósítottak az ukránok, akkori harminc dandárjukat, ami körülbelül 150 ezer ember lehetett, felnyomták 90 dandárra. Ez azt jelenti, hogy közel 300-400 ezer emberük volt a csatatéren akkoriban, mostanára ezek körülbelül 25 százalékos veszteséget szenvedtek. Tehát számoljunk 300 ezer fővel. A másik oldalnak, az orosznak lecsökkent a létszáma a kezdeti 180-ról 120 ezerre. Ezt követte a szeptemberi, októberi mozgósítás, Putyin elnök úr 300 ezer embert mozgósított. Most ukrán oldalon azt látjuk, hogy közel 300 ezer, orosz részen, ha mindenki beérkezik a hadszíntérre, akkor 450 ezer fős személyi állomány lesz, de az ukránok is további területvédelmi alakulatokat mozgósítanak.

Milyen az ukrán és az orosz mozgósítottak harcképessége?

Nyilván mind a két részen az a probléma, hogy rövid a kiképzés, az oroszoknál az is probléma, hogy a hadszíntérről nem lehet elvinni embereket, hogy menjél haza, képezd ki őket a helyi viszonyokra, tehát kapnak egy normál alapkiképzést az alapfegyverekkel, a gépkarabéllyal, a géppuskával, a toronyfegyverekkel, az RPG7 kézi páncéltörő eszközzel, illetve a többit meg próbálják nekik az arcvonalba beérkezve a tapasztaltabb katonák átadni. Az ukrán részen azt látjuk, hogy van egyfajta európai felajánlás, hogy ukrán katonákat képezzenek ki párhetes lövésztanfolyamon, illetve a britek képeztek ki közel 12 ezer embert. Ezeknek a túlélőképessége nyilván jobb lesz. A másik kérdés a felszerelés. Az egyéni felszerelés jobb az ukrán oldalon, főleg a nyugati támogatások kapcsán, a lövedékálló mellény, a kevlár sisak, a gépkarabélyok jelen vannak.

Az egyéni védőfelszerelés ebben a háborúban mire jó? Számít, amikor közvetlen harcérintkezés van lövész katona meg lövész katona között?

Egyrészt abban is, hiszen helységharcnál sokszor nagyon közel kerülnek egymáshoz, 50-100 méterre, ott azért nagyon sokat számít, hogy a lövedékálló mellény megfogja-e azt a lövedéket, amit kilőnek az oroszok, a másik pedig főleg a tüzérségi tűznél, amikor a különböző repeszek mennek, az is nagyon fontos, hogy a lövedékálló rész, illetve a sisak megóvja az ember fejét.

A lövedékálló mellényben, amikor találatot kap a katona, harcképes marad?

Attól függ, milyen távolságról lőtték meg, mert iszonyú nagy ütés éri, egy gépkarabélynál, főleg, ha nem egy lövedék találja el, viszont túléli, de rosszul lesz, esetleg lehetnek bordatörések, de ez még mindig jobb, mintha a temetőbe menne.

Arról van információ, hogy a harcoló csapatok forgatása, pihentetése hogyan működik most a két oldalon?

Közel 260 napja folyik a háború, azokat az embereket, aki legelöl voltak az arcvonalban a Donbaszban, nyilván folyamatosan cserélik vagy pótolják a veszteséget. A kezdeti tíz dandár helyett most negyven-negyvenöt dandár áll ezen a területen, ezeket lehet mélységben kivonni, cserélni és pihentetni. Az oroszok részéről kevesebb a lehetőség, most érkezik be közel 80 ezer fő tartalékos, ezekkel tudják a veszteségeket pótolni és egy kicsit pihentetni az állományt.

Hogyan osztják be az újonnan érkező tartalékosokat? Egy csapatba, egy alegységbe teszik? Szétszórják őket?

Attól függ, hogy milyen fegyvernemtől érkezik az illető, hiszen az egyszerű lövészeknél feltöltik a helyeket, hiszen ők általában Oroszország egy-egy körzetéből érkeznek, nem szívesen választják őket szét. Ahol veszteség van, arra a területre teszik be, vagy ha egy komplett századot, 120-150 embert vagy zászlóaljat tudnak, akkor azt egyben alkalmazzák a saját vezetésükkel. A szomszédok meg a régebb óta ott lévő katonák átadják a tapasztalatokat nekik.

Lehet ennyi idő alatt tartalékos katonákat eszközökre kiképezni?

Az eszközök tekintetében főleg olyanokat kerestek, nyilván rengeteg hibával az oroszok, akik csak három-öt éve voltak katonák, tehát nemrég tették le ezeket az eszközöket, van már benne tapasztalatuk, egy frissítő kiképzést kaptak az új módszerekhez.

Van adat arról, hogy sikerült-e jól elsajátítaniuk? Sikerült-e visszailleszkedniük?

Nem hinném, már az újonnan levőkből is van több száz halott, hiszen a műveletek óriási területen folynak, óriási, változatos intenzitással és változó városoknál, ezért azt nem lehet megmondani, hogy mennyire válnak be. Ahol harc van, ott iszonyú nagyok a veszteségek, ezt látjuk.

A háború elején jöttek hírek arról, hogy az orosz támadó félnek nagyon nagy a tisztvesztesége, nagyon magasrangú katonák is elestek a csatában. Ez a jelenség megváltozott?

Mind ez ideig közel 1160 tisztet vesztettek az oroszok a műveletekben. Ez két dologból adódik, abból, hogy szeretnek hősködni, úgymond elöl menni, vezetni a csapataikat, másrészt a nagy pontosságú fegyverekből, amikor bemérnek egy orosz rádióállomást, az beazonosítható, hogy ott egy századparancsnok van, egy harckocsi-szakaszparancsnok vagy egy magasabb parancsnok, és oda azonnal HIMARS-szal vagy egyéb tüzérségi eszközzel csapásokat mérnek. Jelen van a példamutatás is, de nagyon is vadásznak a vezetőkre, hiszen a vezetés nagyon fontos, főleg egy ilyen harci helyzetben.

Lehet modern háborút példamutatás nélkül vívni? Nem azt mondani, hogy utánam, hanem azt, hogy majd én hátulról irányítok?

Nem lehet. Az a parancsnok, aki nem megy ki a harcegységhez, amikor szünet van a műveletekben, nem látogatja végig a katonáit, nem tudja, hogy kivel mi a probléma, hány sebesült van, annak elveszik a parancsnoki tekintélye. Általában szokott gond lenni a fegyelemmel is, ha a vezető nem tartja a kapcsolatot a beosztottjaival és nem próbál róluk gondoskodni.

Ukrán oldalon kisebb a tisztveszteség, mint orosz oldalon?

Nem hinném. Általában nagy műveleteket végeztek, főleg gépesített lövész harckocsicsapatokkal, ott is azért a támadásnál a vezetőknek a központban kell lenni, vinni kell az alegységet, ugyanúgy ki vannak téve ők is a tüzérségi tűznek, a harckocsitűznek és a gyalogsági tűznek.

A modern nyugati fegyverek beérkezésével a vezetési pontok elleni támadások száma csökkent?

Nem, mivel a modern fegyverek lehetővé teszik, hiszen a NATO-hírszerzés, az amerikai, a brit teljesen Ukrajna mögött áll, nagyon könnyen beazonosítja a vezetési pontokat. Ezek nagyon sűrűn változtatják a helyüket, de egy idő után fel lehet deríteni, hogy kérem, ott rakéták vannak, légvédelem van, nagyobb parancsnok van vagy túl sok antenna van, tehát abból lehet tudni, hogy ott vezetési pont van, illetve sok a törzstiszt, sok a mozgás, ezekre szívesen mérnek csapásokat HIMARS-okkal és önjáró tüzérséggel.

Az világos és elmondható, hogy hogyan működik egy HIMARS-rendszer elindítása, célra vezetése? Ki látja, ki adja ki a parancsot, ki engedélyezi? Ki kivel egyeztet és ez a folyamat mennyi idő alatt zajlik le?

Ezek pillanatok művei, hiszen amikor a HIMARS kiáll a mezőre a különböző álcázott helyekről, ott pillanatok alatt beállítják GPS-koordináták alapján, ha, mondjuk, vezetési pontot láttak orosz részről, ezt szeretnék tűzcsapással elpusztítani. Ehhez van egy amerikai bólintás, ez fénysebességgel zajlik, engedélyezik, és rögtön csapást mérnek, majd mivel ezek könnyű eszközök, viszonylag gyorsan el is hagyják a helyszínt, nehogy egy válaszcsapást kapjanak.

Ki az és hol, aki először látja, hogy a másik oldalon egy orosz vezetési pont van?

A hírszerzés nagyon összetett dolog a háborúban. Egyrészt a műholdképek alapján látható, hogy hol vannak nagyobb csapattestek, annak kell, hogy legyen vezetési pontja, azoknak van kisugárzása, ezt rádiójelek alapján lehet beazonosítani, hiszen minden vezetési szint másfajta rádiót használ. Nyilván egy hadtestparancsnoknak 200 kilométerig tudni kell beszélni az alárendeltekkel. Tehát ott egy nagy sugárzású rádió van. Kellenek a mélységi felderítők is, hogy megerősítsék, hogy ott tényleg nemcsak egy híradóállomás van, hanem maga a parancsnok és a vezető is ott tartózkodik. Tehát több információból áll össze, illetve még ott vannak a pilóta nélküli felderítő eszközök, ezek is 30-40 kilométeres mélységig belátnak az ellenség mélységébe mind a két oldalon, így tudják beazonosítani, hogy lehet csapást mérni.

A mélységi felderítő ember?

Igen, a mélységi felderítő katonák azok, akiket valamilyen eszközzel kijuttatnak az ellenség mélységébe, általában 30-50 kilométerig, ez lehet légideszanttal, lehet ejtőernyővel, lehet nagyon könnyű járműveken, hiszen nagyon széles az arcvonal, át lehet jutni, nincs mindenhol orosz katona, tehát a mélységbe be lehet jutni ilyen eszközökkel is vagy vízen, éppen csónakkal.

De ilyenkor a katona, az katonának is látszik?

Természetesen, ez egy teljesen jól felszerelt katona, minden eszköze megvan ehhez. Nyilván a megfelelő arcfestéssel, a terepnek megfelelő álcázással vesz részt a műveletben.

A vezetési pont rádiójelét földi állomás fogja, egy repülőgép fogja, amelyik néz mindent?

A NATO-nak van egy korai előrejelző rendszere, az úgynevezett AWACS gépek, amelyek minden mozzanatot egy-egy hadszíntérről felvesznek. Harminchat ilyen gépe van a NATO-nak, Norvégiától Törökországig járőröznek, most kicsit előbbre kerültek, és onnan az egész hadszínteret figyelik, tehát az ukrán hadszíntér összes rezdülését látják, ezeket adják át az ukrán félnek.

Ezek a repülőgépek sem ukrán, sem orosz területre nem mehetnek.

Nem. A NATO területén járőröznek.

Ott harangszerűen, egyszerűen belát a területre? Így kell elképzelni?

Igen, ez 200-500 kilométeres felderítő képességgel rendelkezik, tehát belát a hadszínérig, illetve a Fekete-tengeren is járőröznek, délről is belátnak a területre.

Orosz eszköz ugyanerre a célra van?

Van, igen, csak kevesebb számmal, 8-10 ilyen eszközük van, ők is próbálják felderíteni az ukrán vezetési pontokat, volt már, amikor sikerült, illetve csapást is mértek hadtest-, harcálláspontra.

A hírek szerint iráni és észak-koreai fegyvereket is használ az orosz támadó fél. Erre miért van szükségük, amikor korábban az a hír járta, hogy saját fegyverekből elegendő mennyiségük van hosszú időre?

Fegyverekből bőven van az oroszoknak, személyzet kell, illetve lőszer. Lőszerből az utolsó számvetés az volt, hogy körülbelül húsz hónapig még rendelkeznek egymillió lövés kilövésére alkalmas eszközmennyiséggel, viszont Észak-Koreától inkább lőszereket vásárolnak, hiszen folyamatosan zajlik a tüzérségi háború mind a két oldalon és erre nagyobb szükségük van. Napi ötvenezer lövést engednek el az oroszok, ukrán részről ez inkább 8-10 ezer, tehát még nagyon nagy a különbség. Orosz részről még szeretnék ezt fokozni, ezért vannak a vásárlások. Iráni fegyverek tekintetében azt látjuk, hogy kétfajta drónt vettek, az egyik hét, a másik negyven kilométeres mélységig képes csapásokat mérni. Ezek ellen a legnehezebb védekezni, hiszen ezeknek a drónoknak az értéke húsz-harmincezer dollár körül van, általában három vagy harminc kiló robbanóanyagot visz a nagyobbik és tömegesen alkalmazzák őket, egy kiválasztott célra legalább 10-15-öt indítanak. És itt jön az aszimmetriája a műveletnek, hogy erre egy nagyon drága rakétát kell indítani, százezer dollár egy légvédelmi rakéta, tehát előbb-utóbb sajnos elfogynak ezek a drága rakéták és ezek az úgynevezett kamikáze vagy önmegsemmisítő drónok becsapódnak a célokba.

Pusztán azért, mert sok van belőlük? Tehát le is lőhetnék?

Csak ezeknek az alkalmazásánál az oroszok pont azt a hibáját használják ki az ukránoknak, hogy az arcvonalban rengeteg légvédelmi eszköz van, a mélységben nem volt, azért támadták Belorussziából, illetve egyéb területekről a közműveket, illetve a villamosenergia-hálózatot, mert azért nincs mindenhol Ukrajnában légvédelmi eszköz. Tömegével vették, most is beérkezett egy szállítmány Moszkvába, Irán folyamatosan fogja ezeket az eszközöket biztosítani.

Kijev támadásának mi értelme van a háborúnak ebben a szakaszában?

Ezt katonailag nem lehet megindokolni, ez egyrészt egy büntetőakció a város ellen, a politikai vezetés ellen, hogy valami már történjen. Egy 3,9 milliós városra csapásokat mérni, ha 260 nap alatt nem sikerült elérni a megtörését, semmi más, mint az emberek büntetése. Ez a kamikaze drón is, mi úgy szoktunk fogalmazni, egy terrorfegyver, mert hogyha egy ellenséges harckocsit, egy kemény célt lő ki, akkor rendben van, de most, hogy az infrastruktúrát támadják vele, csak a lakosságnak jelent nehézséget.

De a háborúban ezek szerint nem engedett meg minden? Nem az a háború célja, hogy az ellenfelet akaratától eltántorítsák minden eszközzel?

Igen, a régi megfogalmazás szerint akkor győz valaki, ha legyőzi az ellenfél haderejét vagy védtelenné teszi, tehát nem kell mindent megsemmisíteni. Ha elfoglalja az ország teljes területét vagy a legfontosabbat, amit akar például Putyin, a Donbaszt, a harmadik pedig a nép akaratának a megtörése. Ezzel a fegyverrel inkább az ellenállást fogják elérni az oroszok.

Kivédhetetlen orosz fegyver van most?

Van, szerintünk a Kindzsal hiperszonikus rakéta a NATO légvédelmi rendszereinek áttörésére készült, illetve arra, hogy nagyobb célokat, célpontokat, repülőgéphordozókat tudjon megsemmisíteni. Ez a repülőről indítható hiperszonikus rakéta olyan nagy sebességgel megy, 1300 méter per szekundummal, hogy nincs olyan rakéta, ami ezt elfogja, de ebből nincs olyan nagy mennyiségben. Egy vadászrepülő ezredet szerelt fel Oroszország. Ez a nyugati katonai körzetben, Lengyelországgal szemben került telepítésre. A műveletek alatt körülbelül négyszer indítottak ilyen rakétát ukrajnai célpontra.

Azért van Lengyelországnál, hogy fenyegető legyen?

Igen, az orosz katonai gondolkodásban mindig benne van, hogy ott van ez a német–lengyel síkság és Oroszország védtelen, két nagyhatalom már elsétált Moszkváig, ebbe az irányba vannak az oroszoknak általában a fő erői és ez az eszközpark sem véletlenül került oda.

Új nyugati fegyvereket kapott-e Ukrajna? Korábban a támadó repülőgépekről, F16-osokról is volt szó, kiképzett személyzettel. Ezek megérkeztek?

Nem, ilyenek nem kerülnek oda. Általában kimerült Európa ebből a szempontból, hiszen mindenki haderőreformot folytat a háború árnyékában, újfajta fegyvereket szeretne szerezni. Azt látjuk, hogy a volt kelet-európai országok általában a T72-es harckocsikat, a BMP gyalogsági harcjárműveket adták át, azzal a feltétellel, hogy Németország segít nekik majd modernebb Leopard2-es harckocsihoz jutni. Ez is idő és nem véletlen közölte már több NATO-ország is, hogy a saját biztonsága veszélyeztetése nélkül nem tud további fegyvereket adni, sem HIMARS-ot, sem tüzérségi eszközt. Rendeltek az ukránok Panzerhaubitzéből száz darabot, de ennek a legyártása évekbe tart.

Kifogyhatnak az ukránok a modern fegyverekből?

Nagy valószínűséggel ezek a fegyverek elég jó túlélőképességgel rendelkeznek, ha nem is kifogynak, de csökkenni fog a számuk, hiszen arról már vannak videofelvételek, hogy az önjárókat hogyan semmisítettek meg az oroszok, vagy légierővel vagy drónokkal. Kisebb lesz a számuk, illetve nem érkezik utánpótlás.

Légierőt a felek használnak most? Repülőgépeket, helikoptereket?

Igen, a napi jelentések szerint tíz-húsz bevetést hajt végre körülbelül Ukrajna és Oroszország is, viszont nem olyan tömegest, mint egy amerikai műveletben. Ott közel húszezer gép áll az amerikaiak rendelkezésére egy szövetségben, folyamatos légicsapásokat lehet mérni. Itt azt látjuk, hogy főleg a SZU-35-ös gépek, a MIG-29-esek kerülnek párosával vagy esetleg igen ritkán századkötelékben 6-8 gép bevetésre. Helikoptereknél általában az a cél, hogy a szárazföldi csapatok harcát támogassák, ezekből is elég jelentős számmal estek le a műveletek alatt.

Annak mi a jelentősége, hogy páros kötelékben, vagy századkötelékben repülnek? Csak a darabszám számít?

Nem, általában próbálnak a terepfedezetnek megfelelően repülni és a nagyobb kötelék, 10-12 gép a radarokkal sokkal messzebbről, sokkal könnyebben felderíthető, mint a páros gépek, és emiatt alkalmazzák inkább, meg mivel nem áll tömegével rendelkezésre.

Terepfedezetben repülve azt jelenti, hogy alacsonyan repülnek?

Igen, próbálnak alacsonyan, aztán fel kell menniük, hogy a különböző rakétát, bombát célba juttassák.

Ez alkalmas eszköz az ukrajnai háborúban?

Főleg a déli részen, a herszoni, illetve a Melitopol környéki sík részeken, a Krím-félsziget fölötti területeken, Donbaszban már sokkal magasabban kell repülniük, ami a radaroknak, a légvédelmi rakétáknak könnyebb lehetőséget ad lelőni őket.

Az internetes infrastruktúrát ki működteti Ukrajnában? A háború elején lehetett hallani arról, hogy Elon Musk egy rakás eszközt bocsátott Ukrajna rendelkezésére. Ez működik mind a mai napig?

Vannak különböző információk, hogy Elon Musk ezt vissza szerette volna vonni, 133-at lekapcsolt, de még működik a rendszer, mert más rendszere nincs Ukrajnának. Az adótornyokat, illetve a távközlési központokat az oroszok megsemmisítették. Illetve, ami még érdekesség, hogy a Donyecki Köztársaság egyik hackere az ukránok Delta nevezetű számítógépes védelmi rendszerébe hatolt be. Ez elég nagy problémát okoz, mert ott minden GPS-koordináta rendelkezésre áll arról, hol vannak az alakulatok, úgyhogy az elmúlt két napban az ukrán haderő is költözött valószínűleg.

Az, ha a nyilvános internet megáll, azt jelenti, hogy a hadicélra használt kommunikáció is megáll vagy arra van egy saját rendszer?

A Starlinket biztosította Elon Musk, ezzel tudnak egyedül működni az ukránok, de most a nagy áramhiány miatt, az üzemanyaghiány miatt, aggregátorokat kaptak az Európai Uniótól, ezekkel próbálnak mindent működtetni, meglátjuk, meddig.

De a csapatok is az Elon Musk-féle rendszeren keresztül kommunikálnak?

Igen, a modern precíziós eszközök azokon keresztül.

Ha azt kilövik, akkor a parancsnok és az alakulat között nincs információáramlás?

Nyilván vannak régi típusú rádiók a harckocsikban, harci járművekben, vezetési pontokon, ezek a régi orosz technikára alapozódnak.

Hogyan oszlik meg a feladat az amerikai, a NATO, az európai hírszerzés meg az ukrán hírszerzés között? Ki mit csinál?

Most már Amerika is megerősítette, hogy amerikai katonák is jelen vannak, a kiképzésben és egyéb területeken, és ilyenkor az egyéb terület az a szürke terület, tehát a különböző vezetési pontokon ott kell hogy legyenek, hiszen ők döntenek bizonyos dolgokban, ők támogatják ezt a műveletet. Az ukrán hírszerzés nagyon nagy képességekkel rendelkezik, hiszen Ukrajna teljes területén vannak emberei, kapnak tőlük információkat, ezeket feldolgozzák. Az amerikai műholdas képek, illetve az a 24 órás helyzet és a SIGINT felderítési adatait ők gyűjtik be. A németek például a NATO-n belül nagyon jók a lehallgatásokban, ők ezekkel segítik az ukrán felet, hogy hol, milyen harcálláspont van, onnan mit sugároztak, például a bucsai vérengzésnél is ők segítették felderíteni az adatokat. Van egyfajta ilyen együttműködés, illetve ezentúl a NATO még nagyon nagy segítséget nyújt a nagyon súlyos sérült katonák kimenekítésében és NATO-kórházakba történő eljuttatásában, Észtországtól egészen Németországig.

Az amerikai katona, amikor ott van Ukrajnában a terepen, akkor ő mit képvisel? Az országát képviseli? Szóval eljuthatnak-e oda az elemzők, hogy akkor tulajdonképpen Oroszország meg Amerika áll háborúban?

A háttérben azt tudjuk, hogy egy hibrid háborúban állnak egymással gazdasági, informatikai, információs műveletekben. Itt mint segítők, tanácsadók vesznek részt. A zsoldos fogalma teljesen más, az a személy, aki egyik állampolgárságot sem hordja a műveleti területen, illetve ezt pénzért csinálja. Ez mindenképp tanácsadó szerep, de már eléggé felveti a beavatkozást.

Az atomfegyverrel való fenyegetés, ez fenyegetés vagy ebben a háborúban katonailag is célszerű eszköz lehet, akármilyen rosszul is hangzik?

Én azt gondolom, hogy mivel erről az amerikai és az orosz vezérkarfőnökök, honvédelmi miniszterek egyeztettek már, megszokott metódussá vált, hogy Oroszország előhúzza, ha nem csillapodik a NATO támogatása, akkor esetleg atomfegyvert is alkalmazhat. Közel 12 705 darab atomfegyver van a világon, ebből 5900 orosz kézben és ebből 2200 taktikai atomfegyver. De ezeket valamikor a támadó műveletekre találták ki, egy-egy frontszakaszon két-három helyen ezt bevetették, ezen átmentek a harckocsik, tovább támadtak, ez inkább kisebb területre vonatkozó fegyver, de sincs semmi értelme ebben a műveletben, ezt mind a két fél már alátámasztotta, hogy nincs szó erről. Az orosz doktrína azt írja, ezek bevetéséről csak akkor lehet szó, ha Oroszország létérdekét veszély fenyegeti. Ha két falut visszafoglalnak az ukránok, az nem létérdek, azért nem lehet ilyen eszközöket szóba se hozni.

De ha orosz területet támadás ér és most már az elcsatolt területek is orosz területek az orosz felfogás szerint, akkor ez létérdek-veszélyeztetés az oroszok szerint?

Nem, ez nem létérdek, ez egy befagyott konfliktusra létrehozott terület. Lehet Oroszországnak nevezni, de az orosz magterületre vonatkozik a létérdek.

Az elcsatolt területek megtartásához mekkora és milyen erő kell? Katonai? Rendőri?

Általában azt mondják, hogy egy megszállt területen békében 250 emberenként kellene egy fő biztonsági embert biztosítani, háborúban ötven lakosra. Mivel a legelején elmondta Putyin, hogy nincs megszállás ezen a területen, nem is hoztak annyi rendfenntartó és egyéb embert, hiszen Donyeckben, Luhanszkban van saját haderő, a megszállt területeken pedig harcolnak a katonák, a mögöttes területeken van gond, ezt nem tudják biztosítani az oroszok, így például Melitopol körül rengeteg partizánakciót is folytatnak az ukránok.

Tudni-e arról valamit, hogy a felek meddig terveznek háborúzni? A nyilvános nyilatkozatok szerint az ukránok azt mondják, hogy ameddig Oroszország ki nem takarodik a területükről, kártérítést nem fizet és el nem ítélik a háborús bűnösöket. Oroszország pedig azt mondja, hogy ami a miénk, az a miénk. Ezek egymástól távol eső álláspontok.

Igen, csak azért egy háborúban mindig folynak a diplomácia, a katonadiplomácia részéről puhatolózások, ki meddig mehet el, ki mit szeretne. A háború századik napja körül szólalt meg Kissinger úr, ő mondta, hogy területet kell adni az ukránoknak a békéért. Én úgy látom, hogy a Donbasz nem létérdek az ukránoknak. Nyilván politikailag óriási blamázs, ha elviszi Oroszország, illetve a Krímhez nem tudnak hozzáférni, ezekkel, ha a teljes területet elfoglalja az orosz haderő, úgymond boldog lehet Putyin. A Krím vízellátása is stratégiai kérdés, hiszen ezt a csatornát korábban az ukránok bebetonozták. Ukrán részről meg nyilván, amikor a tárgyalóasztalhoz ülnek, mindenki a legnagyobbat mondja, hogy menjenek ki Ukrajna területéről. Mivel elég jelentős haderő csoportosult oda és további megerősítéseket kap, bár nagyon sikeres volt a harkovi és a herszoni offenzíva, ezekből még legalább ötven-hatvan ilyenre lenne szükség, ezért eléggé nagy vágyálom az orosz kivonulás.

Van-e képessége bármelyik félnek arra, hogy a csatamezőn olyan eredményt érjen el, ami a másik felet az akarata teljes feladására kényszeríti?

Jelenleg nincs ilyen erő. Ez egy felőrlő háború lesz, egy ilyen Észak- és Dél-Korea, vagy Palesztina-Izrael típusú helyzetet hozott létre ez a háború.

A közvetítők szerepe mi ebben a háborúban? Látjuk Törökországot is például, közvetít, de közben az ukránoknak TB2-es drónokat ad el nagy mennyiségben meg gyártóüzem létesítéséről is tárgyalnak. Mik a törökök ebben a helyzetben?

A törökök mindig sajátos külpolitikát, diplomáciát képviselő személyek, viszont mivel jó kapcsolata van Erdoğan elnöknek Putyin elnök úrral, ezért nyilván megpróbál a különböző helyzetekben jó színben feltűnni, hiszen a NATO-ban nem mindig ő a jó fiú. A szíriai beavatkozásával, az orosz légvédelmi rakéták vásárlásával nem jól állt a szénája, de például az, hogy az ENSZ, Ukrajna, Törökország és Oroszország létrehozta azt a folyosót, amin ki lehet szállítani a gabonát és az orosz műtrágyát, jó szerepben tűnhetett fel. Még Izrael olyan szereplő, akire azért a nemzetközi közösség odafigyel. Amikor megjelentek az iráni drónok, rögtön jelezte, hogy ez neki nem tetszik, illetve azt, hogy segíti majd Ukrajnát, ha fegyverrel nem is, de legalább előrejelző rendszerrel, hogy merről érkezhet támadás.

Az izraeli előrejelző rendszer ukrajnai alkalmazása hatékony eszköz? Izraelnek van talán az egyetlen olyan eszköze, amelyik képes bármilyen támadást a levegőből megfogni.

Igen, csak ez is egy olyan rendszer, amit kértek az ukránok, egy 200 ezer dolláros rakétarendszerre támaszkodik rakétánként és egy 10 ezer dolláros drónt ezzel lelőni nem lehet, és ilyen modern technológiát Izrael sem kíván átadni Ukrajnának.

A NATO most milyen műveletekkel érzékelteti a jelenlétét? Ezek nyilvános műveletek-e?

Igen, folyamatos gyakorlatok vannak, a magas készenlétű dandárt ötezer fővel, a magas készenlétű hadtestet negyvenezer fővel, illetve a különböző csapategységeket ebbe a térségbe átcsoportosította, ott vannak ezek, közös gyakorlatokat tartanak, például most volt a Bakonyban is egy közös gyakorlat az itt állomásozó erőkkel. Ezek folyamatosan fejlesztik a harckészültséget, a haditengerészet járőrözik, például most egy nagyobb amerikai tengerészeti egység érkezett Horvátországhoz.

Amikor a Bakonyban, itt nálunk gyakorlat van, az Moszkvában látszik, tudnak róla?

Nyilván tudnak róla, hiszen ezek nyilvánosak, honlapokon megjelennek és ennek az is a célja, hogy jelzi a másik félnek is, hogy készülünk, ott vagyunk a határon, felvonultunk, készen állunk és mutatjuk a képességeinket.

Kell-e nekünk azzal foglalkozni, amikor az orosz televízióban nem kormányzati tisztségviselők, hanem mások arról értekeznek, hogy lehet, hogy Oroszországnak nem kéne Ukrajnánál megállnia?

Én azt gondolom, hogy ez a kijelentés igaz lehetett a hidegháborúban, amikor hat front állt az oroszok rendelkezésére a Varsói Szerződéssel együtt, akkor egy Lengyelországból kiinduló támadással a NATO-nak lehetett problémát okozni. Azért Oroszországban is a reálkatonák és a reálpolitikusok nagyon jól látják, hogy amikor Ukrajnával szemben ilyen problémák vannak az orosz logisztikával meg egyébbel, akkor az egész NATO-val szemben semmilyen esélyük nincs.

A reálkatonáknak meg a reálpolitikusoknak milyen esélyük van Oroszországban? Ki számít katonának például?

Én azt gondolom, Geraszimov annak számít, ő tudja, mi a helyzet, ő lentről kezdte, harckocsi szakasz-, század-, zászlóaljparancsnok volt, különböző iskolákat végzett. Nagyon jól tudja, hogy ahogy Metternich mondta, sohasem olyan erősek az oroszok, mint amilyennek látszanak, de sohasem olyan gyengék. Tehát vannak erősségeik, a nagy mennyiségű technika, a nagy mennyiségű ember, a gyengeségük meg pont a logisztika, az ellátás képessége és ne felejtsük el, hogy itt van az internet világa, az oroszok 155. tengerészgyalogos egysége nyílt levelet írt, hogy rosszak a parancsnokaik, tehát nyitva van a világ, nem lehet mindent már úgy megtenni, mint a sztálini időkben, hogy föláldozok zászlóaljakat.

Geraszimov tábornok az egész front parancsnoka?

Nem, ő a vezérkar főnöke. A hadszíntéren más parancsnok van most.

De ő a legfontosabb ember, mint a vezérkar főnöke?

Oda fut be minden, igen. Azt szoktuk mondani, hogy ő az 1-es számú katona, mert a honvédelmi miniszter politikai tényező.

A vezérkar főnökének, Geraszimovnak osztanak lapot az orosz politikában, amikor arról döntenek, hogy merre tovább?

Igen, általában a megbeszéléseken három ember szokott ott ülni, Putyin, Sojgu, a védelmi miniszter és Geraszimov, a vezérkari főnök, mert nyilván egy politikai vezetőnek teljesen más képe van a haderőről, teljesen más elképzelése. Azt, amit akarnak, Geraszimovnak kell lefordítani a hadszíntéren.

Ismeri annyira a Nyugat Geraszimovot, hogy reményeket fűzzön hozzá? Geraszimov az az ember, aki megmondja Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy mi a helyzet a fronton?

Elvileg neki kell megmondani. Tanítjuk Geraszimovot, mert csinált egy doktrínát a hibrid hadviselésről, illetve megállította az ukránok támadását a Donbaszban, elfoglalta a Krímet, Szíriában is kipróbálta a csapatait, most viszont küzdelmes a dolog és nyilván nehéz minden nap rossz hírekkel menni egy ilyen autokrata rezsimben Putyinhoz.

A hadtudománynak ez a most már több mint száznapos háború mit adott? Már íródnak a könyvek?

Igen, íródnak a könyvek, hiszen a hadtudomány elméleti és gyakorlati kutatásokat összegez. Most minden fegyvernemünk, minden haderőnemünk nézi, hogy mi az, ami új a háborúban, mi az, ami bevált, mi az, ami nem. A háború mindig az új technika kipróbálása is, ezt nagyon jól látjuk Amerika részéről, amikor tíz darab radar elleni rakétát ad vagy négy darab IRIS-T típusú, 80 kilométeres hatótávolságú légvédelmi rakétát, ami nagyon jó Kijev köré, de ez egy idő után el fog fogyni, ez kevés. Ki lehet próbálni az orosz technika, technológia ellen, de ezek mind tapasztalatok nekünk is.

A háború tervezésében vannak már olyan új elvek, amikre ez a háború mutatott rá?

Nem árulok el titkot, hogy ez a hibrid hadviselés teljesen átalakult, amit Geraszimovék kitaláltak a Krímre, ez nem jött be Ukrajnában, így belekeveredtek egy olyan háborúba, ami nagyon hosszan elhúzódik, tehát a tervezésnél, főleg a nemzetbiztonsági, a titkosszolgálati módszerek és azok az információk valószínűleg nem voltak elégségesek, amivel megindították a tervezést, ezért volt alultervezve a haderő nagysága.