Az iparág egyetlen olyan vezetője ma, aki ott volt a magyarországi mobilszolgáltatás elindításánál. Azt sejtette, hogy az ötkilós készüléktől oda fogunk jutni, hogy a hűtőszekrényünk az interneten rendel vajat, ha kell?

Ennyire részleteiben nem lehetett előre látni a jövőt. A GSM-hálózat indulásától, tehát 27 éve dolgozom Magyarországon az iparágban, és a kezdetén is azt gondoltam, hogy a telefóniában a mobil lesz a nyerő, és ki fogja szorítani a vezetékest. Azt, hogy az internetben is egyre nagyobb szeletet hasít ki a mobil, 27 évvel ezelőtt senki sem gondolta, én sem.

Akkor még csak telefonálni lehetett a mobilon, most meg gyakorlatilag mindent lehet csinálni. Akkor is ezt gondolta?

Ez nagyon lényeges paradigmaváltás. Akkor az emberek nem is vártak el semmi mást egy telefontól, mint hogy beszélni lehessen rajta. Akkor az internet még gyerekcipőben járt, és azt, hogy az adatátvitelből is ekkora jelentős szerepet hasít ki a mobil, csak tíz évvel később kezdtük el sejteni.

Sejteni kezdték, vagy volt a folyamat szerves fejlődés volt?

Minden ilyen felismerés egy sejtésből indul ki. Emlékszem rá, egy konferencián azt mondtam, hogy az internet világát is át fogja venni a mobil. Élénk röhögés támadt a nézőközönség soraiban. Kinevettek, és még pár évre rá is azt gondolták, hogy ez nem így lesz. Ma meg már mindenki látja, hogy a mobil világviszonylatban átvette a vezetést az internet területén is a vezetékestől. A fejlett világban ez még nem teljesen történt meg, mert azért ott rendelkezésre állnak a korábban kiépített hálózatok, de előbb-utóbb ott is döntően mobilelérés lesz.

Visszanézve erre a majdnem harminc évre, hogy látja, mi mozgatta a fejlődést?

A felhasználói igény hiába követel bármit, ha ezt a technika, a technológia nem tudja szállítani. Én az a szerencsés ember vagyok, aki korábban a chipgyártás részleteivel foglalkozott, és el kell ismerni, innen visszanézve, hogy a mikroelektronika fejlődése tette lehetővé, hogy a távközlés ide jusson. Ha nem lehetne egy mikrochipbe ennyi mindent integrálni, ilyen okossá tenni, akkor ez nem történhetett volna meg. A mikroelektronika fejlődése teremtette meg az alapot, de erős kölcsönhatás volt a technológiai fejlődés és a felhasználói igény között. Ezek inspirálóan hatnak egymásra. Egyiknek sem előbbre való a másiknál, , de azért a technológia az úr.

Volt ebben a 27 évben egy olyan pont, amikor az átlagosnál nagyobb lendületet kapott a fejlődés?

Vannak nagyon jelentős mérföldkövek. Az első áttörés a GSM megjelenése volt, ami egy világszabvány lett. A 3G csalódás volt, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, aztán gyorsan meg kellett csinálni a javítását, a HSDPA-t, de még azzal sem lett igazán jó. A következő nagy áttörés szerintem a negyedik generáció volt, az LTE.- Ma ígéretként ott van az 5G, de azt, hogy beteljesedik-e, még nem látjuk, csak sejtjük és reméljük. Készülékoldalon nagyon jelentős lépés volt, amikor megjelent a színes képernyő, az érintőképernyő, és tulajdonképpen a személyi számítógép és a telefon összeházasodott, mert ez a mai telefon, amit a kezünkben tartunk, ez egyben egy számítógép is.

Úgy gondolták annak idején, harminc évvel ezelőtt, hogy hozzánk fog nőni a készülék?

Azt, hogy a telefon ennyire hozzá fog nőni az emberhez, azt vízió szintjén 27 évvel ezelőtt már lehetett látni. Azt, hogy ennek ennyi plusz szolgáltatása lesz, hogy egyben egy számítógép is lesz, csak jóval később. Mielőtt kinyílt volna a technológiai lehetőség, azelőtt erre nem igazán gondoltak az emberek.

Mit kell egy átlagos embernek elvárnia az ötödik generációs technológiától, amikor az nem feltétlenül az átlag felhasználó igényeire van szabva, hanem annál sokkal többre?

Nagy kérdés, hogy mit hoz az átlagembernek az ötödik generáció. Először is hoz sebességnövekedést, de ez nem lesz forradalmi, mert természetesnek veszik, hogy javul a sebesség és sokkal több ügyfelet tud kiszolgálni – és itt az ügyfél alatt most már gépeket is értünk. Ez áttörés lesz, de a magánember természetesnek veszi, hogy őt kiszolgálják és nem törődik azzal, hogy rajta kívül még esetleg ezer gépet is kiszolgál az a bázisállomás, tehát ez sem lesz neki nagyon jelentős. Amit érzékelni fog, hogy megnyílnak olyan alkalmazási területek, amelyekre egyébként nem lenne lehetőség. Mondok példát: ha valaki valamilyen reflexjátékot játszik interneten keresztül, ezt ma csak a jobb vezetékes interneteken lehet megtenni. 5G-n ez menni fog. Egy picit mosolyogtató, hogy a játékot említem elsőnek, de az emberek nagyon szeretnek játszani, és ennek van jelentősége, hogy erre megnyílik a technológiai lehetőség. A másik terület a rengeteg szabályzási megoldás, ilyen például a gépjármű-távirányítás, a robotok távirányítása, a gépek távirányítása, ahol a kis késleltetési idő nagyon fontos, és egyben nagy megbízhatóságú összeköttetésre van szükség, például orvosi beavatkozásoknál, de a gépjármű-önvezetésre sem alkalmas a szokásos telefonminőség.

Volt olyan az elmúlt 27 évben az ön emlékei szerint a mobiltelefónia világában, amikor az átlag felhasználó azt mondta, hogy na, ez igen, ez a technológiai fejlesztés az én készülékemen olyan változást okozott, aminek örülni kell? Én egy ilyenre emlékszem, bevallom, amikor a fogadott hívásért már nem kellett fizetni.

Ez nem technológiai újítás, ez egy számlázási újítás. Én azért több ilyenre emlékszem, például megjelent az SMS, amely tipikusan egy technológia által inspirált fejlesztés volt. Megjelent a piacon, de az első két évben nem nagyon használták az emberek, nem értették. De egyszer csak rákaptak, és borzasztó népszerű lett. Az más kérdés, hogy ma már inkább visszaszorulóban van. Az érintőképernyő megjelenése is ilyen volt, mert nem foglal el külön helyet a billentyűzet és a képernyő, ezzel gyakorlatilag megfelezhető a készülék mérete, és továbbra is zsebben lehet tartani annak ellenére, hogy jelentős méretű és felbontású képernyője van.

Mi a fejlesztés filozófiája ön szerint? Amit technikailag meg lehet csinálni, azt meg is csinálják előbb-utóbb, vagy kivárják, hogy mikor jó a csillagok állása?

Nagyon szoros kölcsönhatás van az igények és a technológia fejlesztése között. Ahhoz, hogy valamiből termék legyen, két dolog kell: a technológia elérjen oda, hogy ez megvalósítható, és akik ebbe a pénzüket belefektetik, azok lássanak benne fantáziát, hogy sok embert fog érdekelni és ezért fizetni fognak. Ennek a kettőnek együtt kell létezni ahhoz, hogy valamiből termék legyen.

Nagyon jó üzlet a mobiltelefónia a világon?

A mobiltelefónia egy nagyon irigylésre méltó üzletág. Óriási biznisznek látszik kívülről, ez részben igaz. Nagyon jó üzlet abban az esetben, ha valakinek rengeteg befektetni való pénze és hosszú türelme van. Hét-nyolc éves megtérülési idő volt az elején, tehát ez egy nagy türelmet igénylő iparág, mert nagyon nagy a beruházási igény ahhoz, hogy szolgáltatást lehessen nyújtani.

Mi benne a legnagyobb beruházási igény? Az embert azt képzelné, ha egy tornyot megépítettek, azt már még egyszer nem kell megépíteni.

De egyszer viszont meg kell építeni, és a toronyépítés borzasztó drága. Ki kell építeni egy passzív infrastruktúrát, a tornyot, amihez hely kell. Borzasztó sok energiát és időt kell belefektetni abba, hogy a megfelelő engedélyek meglegyenek, és azonkívül még az aktív berendezést is bele kell építeni, ami szinté nem olcsó. A beruházás teszi ezt egy borzasztó tőkeigényes iparággá.

Mi kell ahhoz, hogy az 5G is maximálisan állandó és biztonságos szolgáltatás legyen?

Több dolog kell hozzá. Először is léteznie kell ennek az infrastruktúrának, másrészt az ötödik generációnak az egyik újdonsága a negyedikhez képest, hogy a nagy megbízhatóságú összeköttetést technológiailag tudja garantálni. A korábbi generációknál nem volt ilyen garancialehetőség. Azt mondtuk, hogy ez általában működik, egy évben maximum egy-két óra kiesés van, ezzel együtt kell élni. Az emberek ezzel nagyon jól együtt is éltek, amikor egy hívást esetleg nem tudnak elindítani, akkor egy kicsit bosszankodnak, de túlteszik magukat rajta, mert tudják, hogy majd tíz perc múlva már tudnak telefonálni. Az ötödik generációnál a kritikus alkalmazások esetén egy összeköttetést a szolgáltatónak garantálnia kell. Redundánssá kell tennie a hálózatot, ami azt jelenti, hogy olyan technológiai háttérnek kell lennie, amely biztosítja, hogy az összeköttetés, amikor arra szükség van, tényleg fönntartható. Rengeteg olyan alkalmazás van, ahol ez nagyon lényeges.

Mindent meg kell duplázni, triplázni, mint egy repülőgépen?

Igen, van, ahol a duplázás, triplázás segít, és van, ahol bizonyos technológiai megoldások segítenek, amelyek biztosítják ezt a rendelkezésre állást. Van a világon sok olyan üzem, ahol az szintén elvárás, hogy mindig és hiba nélkül működjön. Tényleg ilyen egy repülő, amikor az fölszáll. Elvárjuk, hogy ne hibásodjon meg. Egy autónál is általában elvárjuk, hogy ne hibásodjon meg, de azért ha tízévente egyszer el kell trélerrel vitetni, az szerencsés esetben nem akkora katasztrófa.

De azt nehezen éljük túl, ha egy önvezető üzemmódban lévő autó hálózathiba miatt egyszer csak megáll?

Ezt nem viseljük el, és ezért is találták ki az 5G-nek ezt a bizonyos szabványt, hogy a szolgáltató tudja garantálni azt, hogy kis késleltetéssel és nagy biztonsággal működjön a szolgáltatás. Ez egy olyan fegyvertény az 5G-ben, amely új piacokat fog megnyitni a 4G-hez képest.

Azt látják-e már most, hogy a rendelkezésre álló hálózaton milyen típusú adatból mennyi fog folyni?

Jelen pillanatban még ott tartunk, hogy az adatforgalom legnagyobb részét emberek generálják, a gépek adatforgalma elhanyagolható, és ami adatforgalmat az emberek generálnak, annak a legnagyobb része a kép és videó. Például a YouTube-letöltés önmagában a forgalomnak talán közel a felét elviszi. A jövőben a gépek által generált forgalom arányaiban nagyot fog növekedni. Két okból. Egyrészt mert sokkal több gép fog a kommunikáció útjára lépni, másrészt valószínűleg exponenciálisan nőni fog az az adattartalom, amit egy gép átvisz. Ma az a jellemző, hogy a gépek közötti kommunikációban az átvitt adatmennyiség nagyon kicsi.

Bele fog férni a „csőbe”, ha a gépek is egyre több és több adatot akarnak majd kommunikálni?

Egy mobilszolgáltató mindennap azon dolgozik, hogy ennek a csőnek a méretét növelje. Lehet növelni technológiai váltással, ugyanaz a technológia nagyobb hatékonysággal használja ki a rendelkezésre álló rádióspektrumot. Lehet növeli úgy, hogy a bázisállomásokat sűrítik, és lehet növelni a kapacitást úgy, hogy újabb frekvenciákat vesznek igénybe és a frekvenciasávot növelik. Ezek párhuzamosan mindennap folynak, egyszerűen azért, hogy az egyre növekvő igényeknek eleget tudjanak tenni a szolgáltatók.

Van erre elég jó frekvencia még?

Magyarországon a frekvencia az államé, és csak kiadja a felhasználóknak. Hogy mennyi frekvencia van, ez érdekes módon megint egy technológia által meghatározott dolog. Az a frekvenciatartomány, amit berendezéseink használni képesek, évről évre tolódik kifele, egyre magasabb frekvenciákat lehet igénybe venni.,Ahogy minél magasabb frekvenciák felé megyünk, annál inkább úgy terjednek a hullámok, mint a fény, azaz egyre kevésbé hatolnak át az anyagokon és egyre egy inkább csak egyenes vonalban terjednek. EEz bizonyos korlátot szab annak, hogy a magasabb frekvenciák mennyire használhatók például adatátvitelre. Ezek technológiai korlátot jelentenek, amit állandóan azért tágít az emberiség, így egyelőre lépést tud tartani az iparág és a fejlődés a növekvő igényekkel.

Hogy áll Magyarország a lefedettségben?

Nagyon jól. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon milyen nagy a lefedettség és milyen jók a hálózatok, amit létrehoztak a mobilszolgáltatók. Több nemzetközi felmérés van, mérik a hálózatok sebességét, és ezekben a mérésekben, büszkén mondhatom, hogy Magyarország majdnem mindig a felső tíz százalékban végez. Ezt nagyjából az előfizetőink is visszaigazolják, mikor egy külföldi útról hazajönnek, akkor megállapítják, mennyivel jobb itthon a szolgáltatás, mint esetleg egy-egy fejlett nyugat-európai országban.

Ez számszerűsíthető versenyelőnyt jelent?

A vállalkozások számára feltétlen versenyelőnyt jelent, hogy jó minőségű háttérszolgáltatást kapnak. Természetesen ezt a helyén kell kezelni. Egy vállalkozás életében fontos dolog, hogy mobilinternet, mobiltelefon rendelkezésre álljon, de azért általában erre úgy szoktak tekinteni, hogy erre szükség van és hogy elérhető. Ahhoz képest, mintha nem lenne ott, ez egy versenyelőnyt jelent.

Természetesnek veszik az emberek, hogy a mobiltelefon kell és ott van?

Természetesnek veszik, mert a jóhoz nagyon hamar hozzászokik az ember. Kap egy új lehetőséget, egy új technológiát, és fél évre rá már a világ legtermészetesebb dolgának veszi, és ha véletlenül nincs, akkor föl van háborodva, teljesen jogosan.

Hogyan kell méretezni egy 5G-s hálózat biztonságát, amikor nagyon eltérő igényeket kell kiszolgálni?

Az 5G-nek az egyik jelentős előnye, hogy a különböző igényekre részhálózatokat lehet definiálni, így a hétköznapi emberek webnézegetését el lehet választani egy válaszidő-kritikus alkalmazástól, tehát például egy önvezető autó alkalmazásától. Ezek szétválaszthatók, és nem konkurálnak egymással. Természetes dolog, hogy más igénye van az egyiknek és a másiknak, de egyben más a költsége is a kettőnek.

Mi egy egyéni felhasználó dolga a biztonság szavatolásában, és mi a szolgáltató dolga, amikor az egyik oldalon egy amatőr felhasználó van, a másik oldalon pedig egy profi szolgáltató?

A biztonság alatt több dolgot lehet érteni. Lehet a szolgáltatási biztonságot, azaz, hogy a szolgáltatás rendelkezésre álljon - ez a hálózatüzemeltető feladata. Lehet érteni az általános internetbiztonságot, hogy valaki ne hackelje meg a telefonunkat. A lehallgatás, a titkok megszerzése már hamarább téma volt az emberiség életében, mint ahogy bármilyen távközlés megjelent. Ez sajnos ma is így van, kell tennünk azért, hogy az információink, az adataink biztonságban legyenek. Ez egy állandó macska–egér-harc. Mindig a leggyöngébb van a legnagyobb veszélyben. Ahogy egy állatcsordából is az oroszlán a leggyöngébbet csapja le, az összes többi megmenekül, úgy itt is a leggyöngébbnek az adatait lopják el, mert az a legkönnyebb préda. Ki itt a leggyöngébb? Aki nem veszi komolyan az adatbiztonságot, nem csinálja meg a frissítéseket, nem vigyáz a jelszavára, mindenhova ugyanazt a jelszót adja meg, az lesz a leggyöngébb, a legtámadhatóbb, annak az adatai komoly veszélyben vannak.

Ez igaz a profi adatgazdákra is?

Azért időről-időre megjelennek hírek, hogy valamilyen nagy szolgáltatónak ellopták az adatbázisát. Magyarországon ezek a hírek eddig nagyon ritkák voltak, a szolgáltatók nagyon komolyan veszik az adatbiztonságot, nagyon szigorú törvényi rendelkezések vannak, de sajnos a vállalatok és a hackerek között is van egy versenyfutás, a vállalati oldalt is megpróbálják a hackerek kikezdeni. Ha a leggyöngébbeket sikerül kikezdeni, abból az egész iparág tanul. Ez egy folytonos küzdelem.

Milyen szolgáltatásoké a jövő a mobiltelefóniában?

Attól függ, mit értünk jövő alatt. Ha a forgalmi adatokat vesszük, akkor nagyon sokáig még dominálni fognak a videojátékok, ezek nagyon jelentős sávszélességet visznek el. Aztán az, hogy beszélni tudjunk egymással, nagyon fontos mindenkinek, más az adatmennyiség és más a fontosság. Az emberek közötti kapcsolattartás azért a távközlési hálózatoknak ma is a sine qua nonja és az is fog maradni - talán évszázadokig. A távközlési hálózat azért van, hogy én a gondolataimat el tudjam mondani valakinek vagy át tudjam vinni valahova.

Mi látszik most, hang vagy videó lesz ennek a formája?

A video-összeköttetések mennyisége nő, ez a hozzáadott érték mindig megjelenik, de azért én azt gondolom, hogy az alapvetőbb igény mégis a hangátvitel.

Miért nincs a mai napig európai digitális ökoszisztéma, meg komoly készülékgyártás se?

Ez elsősorban méretgazdaságossági kérdés. Európának volt jelentős készülékgyártása, hogy egyebet ne mondjak, a Nokiának Komáromban volt egy nagyon jelentős mobiltelefongyára. Európa elmulasztotta ennek az iparágnak a megfelelő védelmét, és ma már a Távol-Keleten gyártják az eszközöket. Ebben a pillanatban nem sok reményt látok arra, hogy tömegtermék-gyártások visszakerülnének Európába.

Azért lenne jó, mert lenne valami, ami Európában profitot termel, vagy volna olyan eszköz, amiben teljesen biztosak lehetünk, hogy ez a miénk?

Vannak ennek biztonsági vonatkozásai is, ebből a szempontból is jó lenne, de abból a szempontból is, hogy bizonyos körülmények között, ha egy ország, illetve egy országcsoport, mint az Európai Unió valamit nem tud előállítani, akkor az rászorult helyzetbe hozhatja a világ egy másik térségével szemben. Ilyen szempontból kifejezetten jó lenne, ha bizonyos elektronikai berendezéseket itt Európában is tudnánk tömegben gyártani.

Mi hiányzik hozzá most? Az üzleti akarat, a befektetendő pénz?

Kezdetben ezekben jelentős mennyiségű emberi munka volt, és a munkaerő ára Ázsiában lényegesen olcsóbb volt, mint Európában. Ez vezetett oda, hogy egyre nagyobb részben szorult ki a gyártás Európából. Ma olyan mértékű automatizálás történik az iparágakban, hogy az emberi munkahányad nagyon lecsökken, és ebből kifolyólag talán Európa versenyképessége is vissza tud térni. Persze itt a piac mellett egy kis állami vagy uniós rásegítés azért kellene.

Készülékgyártáson kívül a digitális ökoszisztémák felépítésében is? Miért nincs európai Facebook, európai keresőóriás?

Ezek is abszolút méretgazdaságossági kérdések. Aki a legnagyobb, az nagyjából mindent visz. És erre a területre az amerikai vállalatok ugrottak először rá és foglalták el a terepet. Megszűnt az igazi életterük az európai vállalatoknak, elkezdtek ezek az amerikai szolgáltatók dominálni, és ezen ma már nagyon nehéz változtatni. Ahhoz egy teljesen új ötlet kell, hogy esély legyen egy új ökoszisztéma felépítésére, amelyben esetleg majd Európa is dominálhat. Például egy új levelezési platform létrehozása valószínűleg nem fog menni anélkül, hogy ott európai uniós szintű támogatás lenne.

Annak az előnye vagy a veszélye a több, amikor a nagy platformok halálpontos csomagokat állítanak össze a mi szokásainkról pusztán azon az alapon, hogy látják, hogy nap mint nap 0-24 órában mit csinálunk?

Ez ízlés kérdése. Mindenkinek magának kell megítélnie, hogy örül-e annak, hogy testre szabott szolgáltatásokat kap, vagy pedig fél attól, hogy mindent tudnak róla. Nyilván van egy egészséges arány, például örülök annak, ha a Google keresője releváns találatokat dob föl, de annak meg nem örülök, hogy a világon mindent tud rólam.

Ha az emberek egyszerre csak többet tudnak arról, hogy mennyit ér az adatuk, az a hozzáállásukon fog valamit változtatni?

Magyarországon nagy nyomás van, hogy legyen ingyenes a szolgáltatás. Ami nem ingyenes, az szóba sem jön, és nem gondolnak az emberek arra, hogy ez az úgynevezett ingyenes szolgáltatás az adataikból él. Míg egy fizetős szolgáltatásnál, ahol én kontrollálom az adataimat, pontosan tudom, hogy mennyit fizetek azért a szolgáltatásért, el tudom dönteni, hogy az megérte-e nekem. Ahol én az adataimmal, az információimmal fizetek a szolgáltatásért, ott nincs ilyen döntési lehetőségem, az egy homályos cserekereskedelem. Az embereknek nagyon meg kellene gondolniuk, hogy igazán előnyös-e ez.

Hogy van a mobilszolgáltatásban az ár-érték arány? Mikor mondhatja egy egyszerű felhasználó, hogy ez nekem megéri, amikor az igényeink teljesen különbözőek?

Nagyon sok felmérés készült Magyarországon arról, mennyire elégedettek a felhasználók, és a nagyon sok szolgáltatás közül az egyik, amellyel leginkább elégedettek, a mobiltelefónia. Világszínvonalú szolgáltatást kapnak, jó ügyfélszolgálattal egy versenypiacot látnak, ahol a szolgáltatók törik magukat, hogy kielégítsék az előfizetői igényeket. Az előfizetők jó szolgáltatást kapnak, gazdag tarifastruktúrával rendelkezik minden szolgáltató, feltehetőleg mindenki tud választani neki megfelelőt. Természetesen mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy ezt is ingyen kellene kapniuk. Nem mindenki elégedett, de az iparággal általában az emberek elégedettek.

Azt mondta a beszélgetésünk elején, hogy amikor arról beszélt, hogy a mobil át fogja venni a vezetékes helyét, akkor a konferencián kinevették. Van most olyan ötlete, amit ha konferencián mondana el, akkor valószínűleg kinevetnék?

Nincs, vagy ha volna is, akkor most még nem mondanám el. Ha már azt néztük, hogy mi az, amit jól láttam előre és mi az, amit nem, akkor hadd említsem meg azt, hogy a mobilfizetés területén nem jól láttam a jövőt. Én sokkal korábbra tettem volna azt, hogy a mobiltelefon a pénztárca szerepét is átveszi. Talán majd az elkövetkezendő két-három évben jutunk el oda, amit én korábban vártam.

Akkora fejlettséget várt, hogy teljesen kiváltja a készpénzt meg a bankkártyát is? Mert mobillal ma is lehet már fizetni.

Igen, ma eljutottunk oda, hogy potenciálisan itt a lehetőség, de ennek hamarább kellett volna bekövetkeznie. Én azt gondoltam, hogy gyorsabban szűnik meg a bankkártya meg a készpénz.

Most, hogy 27 év után visszavonul, mivel tervezi tölteni az idejét?

Egyszer el kell jönnie annak a pillanatnak is, amikor az ember nyugdíjba megy, nálam ez most jött el. Azért persze valamilyen szinten továbbra is követni fogom az iparág fejlődését, de a fókuszba az unokáim kerülnek. Nagyon sok időt szeretnék velük tölteni.