eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Maruzsa Zoltán: a kormány önmagától sehova nem küld iskolaőröket

Az iskolák dönthetik el, hogy élnek-e az iskolaőri rendszer lehetőségével – mondta Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára beszélt arról is, hogy újraindulhat a külföldi nyelvtanulás programja, és hogy tovább csökken a bürokrácia a tankönyvellátásban, szeptember elsejétől pedig teljes körűen ingyenessé válik a tankönyv.

A kormány már korábban meghirdette a középiskolások külföldi nyelvtanulási programját, a mostani tanévtől indult volna ez is, de ebbe is beleszólt a koronavírus-járvány. Hogyan alakulhat ez a jövőben?

Az idegennyelv-fejlesztés érdekében több intézkedést is terveztünk. Az egyik valóban a középiskolások kéthetes, idegennyelvi környezetben megvalósuló kurzusa. Már több tízezer tanuló pályázata érkezett be, amikor kénytelenek voltunk a programot leállítani, hiszen a célországokban nem álltak fenn a fogadás feltételei. A jövő évi költségvetésben rendelkezésre áll a megvalósítás fedezete, de vizsgálni fogjuk a következő hetekben, hogy mire számíthatunk jövő nyáron, és ha biztonságosan küldhetők a gyerekek, akkor valósulhat meg a program. Ugyanez igaz a pedagógusok továbbképzésére is, mintegy más félmilliárd forintból évente kollégákat küldenénk nyári kéthetes továbbképzésekre. Itt is az előkészületek zajlanak a Tempus Közalapítvánnyal, külföldi nyelvintézetek bevonásával. Amint indítani lehet ezeket a programokat, akkor rajtunk nem fog múlni.

Szeptembertől felmenő rendszerben jön a módosított nemzeti alaptanterv is, ami az első, ötödik és a kilencedik évfolyamokat érinti majd. Fel lehetett készülni a szeptemberi változásokra?

Január folyamán született meg és jelent meg hivatalosan a nemzeti alaptanterv, február közepén már kijött a legtöbb kerettanterv is. Az intézmények, miközben nyilván nagy erőkkel dolgoztak az új munkarendben, ezzel a feladattal is foglalkoztak. Hozzánk az utóbbi időben olyan jellegű, a technikai végrehajtást szolgáló kérdések jönnek, amelyek egyes részletkérdések tisztázását szolgálják. Nincs olyan határideje a helyi tantervek elfogadásának, amit ne lehetett volna tartani, tehát még akik jelenleg is dolgoznak rajta vagy a következő egy-két-három hétben zárják csak le az ezzel kapcsolatos munkákat, azokkal sincsen semmi probléma. A tantárgyi szerkezet nem változott hatalmasat. Az óraszámok azok, amelyek csökkentek és csökkennek az intézményekben, felső korlátozást vezetett be a kormány.

Ez az óraszámcsökkentés tananyagcsökkentést is jelent egyúttal? Mert annak idején a tananyagcsökkentés jelszavával indult el a gondolkodás arról, hogy szükséges egy új vagy módosított nemzeti alaptanterv.

Nagy szakmai vita robbant ki, hogy akkor csökkent-e a tananyag mértéke. Vannak tantárgyak, ahol eredményesebbek voltunk, és vannak, ahol talán kevésbé. De összességében azt látom, hogy például markánsan tudott csökkenni a tankönyvek terjedelme, illetve az adott óraszám is csökken. A szemléletmód, az egész oktatási folyamat megközelítése változik. Tudom, nagy viták voltak. A puding próbája az evés: arra biztatok mindenkit, szavazzunk bizalmat ennek a nemzeti alaptantervnek és a kerettanterv-csomagnak, ami azóta megszületett. Én optimista vagyok, hogy tudjuk majd kezelni és menedzselni ezt szeptembertől. Át fogjuk alakítani ezekhez az okostankönyvi szolgáltatásainkat is. A nemzeti köznevelési portálon márciusban nagy sietséggel tettük közzé azokat a tartalmakat, amelyeket egyébként most szeptember elsejével nyitottunk volna meg. Ki is szolgálták a rendszert, hiszen napi 80-100 ezer tanuló dolgozott ezekből az okostankönyvekből. Most az átdolgozott tankönyveket is fel fogjuk telepíteni, és tovább bővítjük ezt a kört. És azt se felejtsük el, hogy

szeptember elsejétől a köznevelésben teljes körűen ingyenessé válik a tankönyvellátás.

Ez az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig érvényes?

Elsőtől a tizenkettedikig, így van. Az intézményekben ehhez jelentős bürokráciacsökkentés is társul, hiszen a jövőben közvetlenül a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel számol el a minisztérium. A tankönyvek fejlesztése az Oktatási Hivatalban zajlik, a folyamatot a minisztérium közvetlenül ezzel a két szereplővel menedzseli, az intézmények csak rendelik, és utána a tanulók használják a tankönyveket. Ez szerintem jó fejlesztés. Mindig vannak kritikus hangok, nincs olyan tankönyv, amely mind a 15 ezer, abból tanító kollégának tökéletesen megfelelne. Mindegyik lehetne egy kicsit rövidebb, egy kicsit hosszabb, egy kicsit ilyenebb vagy olyanabb. Szakemberek készítik őket szakembereknek, és ráadásul mindannyian tudjuk, hogy nem tankönyvet tanítunk. Használjuk a tankönyvet úgy és olyan módon, amennyire a pedagógus munkáját támogatni tudja.

Az iskolák, ha jól tudom, akkor április 30-ig rendelhettek tankönyvet az úgynevezett alaprendelési szakaszban, de a módosított nemzeti alaptantervhez kapcsolódó tankönyvek egészen mostanáig még fejlesztés alatt voltak az Oktatási Hivatalnál, illetve az OFI-nál. Nem lehetnek ezért csúszások?

Nem lesz csúszás, hiszen a tanulói évfolyamok háromnegyedét egyáltalán nem érintette a változás, csak elsőben, ötödikben és kilencedikben módosulnak egyes tankönyvek. Az átdolgozott tankönyveket pedig a napokban publikáljuk, és június 30-ig tudják módosítani a rendeléseket az intézmények. Nagy segítség, hogy az ára egyetlen átdolgozott tankönyvnek sem változik, ha bárki cserélni akar, mert jellemzően kettő tankönyv van, akkor cserélni tud.

Közismereti tárgyanként két választható van a kínálatban?

Jellemzően igen.

Nem kevés ez?

Megítélés kérdése. Vannak olyan országok, ahol csak egyféle tankönyv van. És azt se felejtsük el, hogy nálunk is a kettő úgy értelmezendő, hogy különböző speciális kerettantervenként is van még színesítő kínálat. Ez racionalitási kérdés is, ez egy nagy és régen lefolytatott vitája volt a magyar köznevelés átalakításának, hét évvel ezelőtt azt kellett eldönteni, hogy egy teljesen piaci alapú tankönyvellátás kell-e, vagy pedig egy racionálisabb, az állam által minőségbiztosított, fejlesztett tankönyvellátást lehet és érdemes szervezni. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 3000 tankönyv érhető el a magyar köznevelés rendszerében minősített, akkreditált módon. Nem gondolom, hogy ez túl szűk kínálat lenne, és végső soron mindezt az adófizetők fizetik, ebből a szempontból az is racionális elvárás lehet, hogy ne feltétlenül csak a kiadói logika vagy lobbi határozza meg, hogy mi van a tankönyvjegyzéken.

Szeptemberben jön még egy új elem az iskolai életben, az iskolaőrség. A kormánydöntés már megszületett, a parlament tárgyalja az előterjesztést. Ilyen rossz a helyzet az iskolai erőszak terén?

Ha csak egyetlen helyen is pedagógust bántalmaznak, vagy egyetlen tanulót ér olyan zaklatás és fizikai bántalmazás, amit egyébként egy iskolaőr megakadályozhatott volna, akkor már előrébb vagyunk.

Megszaporodtak az ilyen jellegű esetek az utóbbi időben?

Óvatos vagyok azzal a megfogalmazással, hogy több lett vagy kevesebb, mert ilyen volt harminc éve is, meg húsz éve is, meg tíz éve is. Ami megszaporodott egyértelműen, az a közösségi médiában feltűnő eseteknek a száma, és ebből lehet olyan következtetést levonni, hogy talán több ilyen eset van. De itt a jéghegy csúcsát láthatjuk csak, hiszen az a legritkább eset, amikor egy megalázott tanár vagy diák esetéből fegyelmi ügyet csinálnak, vagy mondjuk rendőrségi feljelentésre kerül sor. Ezért is nehéz itt a statisztikusok dolga.

Hogy igény van-e rá, ezt az élet el fogja dönteni, hiszen a kormány önmagától sehova nem küld iskolaőröket.

Egy rendészeti szervet állítunk fel, és az iskolák jelzik, ha igény lenne egy professzionális iskolaőr megjelenésére. Ez pozitív hatással bír az oktatás minőségére, ezt számos kutatás igazolta. Megéri a biztonságba befektetni a tanulás eredményessége szempontjából is. Ha az fog kiderülni öt, tíz vagy tizenöt év múlva, hogy nincs olyan iskola, amelyik iskolaőrt igényelne, mindenhol rend van és szépen megy az oktatás, akkor nem lesz rá szükség. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy erre van igény, éppen ennek a felmérése zajlik. Nagyságrendi döntést hozott csak a kormány, körülbelül ötszáz iskolai nagyságrendig hajlandó ezt finanszírozni, lássuk a tapasztalatokat, és szerintem kezeljük a helyén. Jelenleg, ha egy iskolában történik egy erőszakos cselekmény, akkor mi történik? Az első verzió, ha a pedagógus avatkozik közbe. Ez nem annyira szerencsés, mert úgy alakulhat a végén, hogy ő erőszakoskodott, és az sosem jó, pedagógiailag nem megengedhető lépés. A B verzió, hogy besegít valamely nem pedagógus kolléga, mondjuk, a portás. Ez is nagyon hamar oda fajulhat, hogy valaki belépett egy erőszakos akcióba, és erre milyen joga, milyen felkészültsége volt? Harmadik verzió, hogy hívnak gyorsan rendőrt, aki más feladatai mellől berohan az iskolába, oldalán a fegyverével, és így intézkedik. Ezért tartom egy kicsit álságosnak azt az érvelést, amikor ma valaki azt mondja, mi gumibotot viszünk az iskolába.

Az iskolaőröknél milyen eszközök lesznek?

Saját védelmére lesz nála gázspray, gumibot, illetve használhat bilincset, de a törvény világosan megmondja, hogy csak abban az esetben, ha őt támadás éri, ha nem tudja a rendet fenntartani ennek alkalmazása nélkül. Nincs arról szó, hogy az iskolaőr indokolatlanul ilyen eszközöket használhatna.

A jelenléte, a fellépése kell hogy megakadályozzon erőszakos cselekedeteket.

Egy erre felkészített személy, akinél van eszköz, a rendőrségihez hasonló egyenruhaszerű felszerelést hord, és mindenki tudja helyben, hogy ő jogosult a rendet fenntartani, hatékonyabb annál, mint ha a fel nem készített portásra vagy a fegyveres rendőrre bízzuk az iskolai rendfenntartást. Ez az értelme az iskolaőri rendszer felállításának. Bízzuk ezt az intézményekre, ha egy iskolában úgy gondolják, hogy ennek semmi értelme, akkor nagyon egyszerű a dolguk, nem kell iskolaőrt igényelni. Utána nagyon drukkolunk, hogy ne történjen olyan esemény, amikor esetleg ezt a döntésüket majd felülvizsgálni lesznek kénytelenek. A világ sajnos nem az előnyére változott ezen a téren az elmúlt évtizedekben. Ez nem magyar sajátosság, sőt, szerintem a magyar adatok egyébként nemzetközi összehasonlításban nem olyan drasztikusak, ezzel együtt is jobb félni, mint megijedni, mivel a tendencia, különösen a média-megjelenéseket látva, egyáltalán nem örvendetes. Fontos kiemelni, hogy emellett nagyon sok olyan preventív támogató akciónk van, amelyek arra készítik fel a szakmát, a kollégákat, hogy hogyan kezeljenek ilyen helyzeteket. Az iskolaőr bevezetése nem egy magában álló büntető intézkedés, hanem egy csomag része.

A beszélgetés első részét itt tudja elolvasni, a teljes interjút pedig itt tudja meghallgatni:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×