„Nincsenek első vagy másodosztályú állampolgárok” – jelentette ki -, az alaptörvény a „német nép” fogalmába belefoglalja azokat is, akik az országba jöttek.

A berlini államfői hivatalban tartott, Otthon Németországban. Hogyan is élünk egymással? című kerekasztal-beszélgetés megnyitóján beszélve Steinmeier hangsúlyozta: Németország mindazoké, akik „törvényesen itt élnek, az országot naponta alakítják, akik itt felnőnek és megöregednek, tanulnak és dolgoznak, reménykednek és vitatkoznak”.

Az államfő rávilágított arra, hogy a német alaptörvény nem ismeri az azonos vérvonalú népi közösség fogalmát, és nem biztosít állampolgársági kiváltságokat az úgynevezett „biológiai németeknek”. „Nem csupán a nagyszülők származása tesz minket németté, és nem is az ereinkben áramló vér” – fogalmazott Steinmeier.

„Az állampolgárság ugyanaz, függetlenül attól, hogy születés útján vagy honosítás révén szereztük-e meg. A nyelvünk közös. A szabad és békés együttélés iránti vágy közös. És az alkotmány is közös, amelynek alapjain állunk” – hangoztatta.

„Alkotmányunkat támadja az, aki a német identitást kategóriákba akarja sorolni és rangsorolni,

aki elkezdi az állampolgári jogokat nem az egyénnek, hanem a csoporthoz való tartozás alapján osztani; ezzel kívül is helyezi magát a demokratikus rendünkön” – figyelmeztetett Steinmeier, aki ugyan nem nevezte meg az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, de kijelentései egyértelmű bírálatként is értelmezhetők voltak a szélsőjobboldali politikai erő bevándorlásellenes álláspontjával és például az összes szíriai menekült visszatoloncolását magában foglaló követelésével szemben.

Steinmeier egyben felszólította a politikai elitet, hogy vegye komolyan a polgárok aggodalmait és félelmeit a bevándorlás által okozott túlterheléssel kapcsolatban.

„Ha az emberek elvesztették a bizalmukat a sikeres együttélésben, akkor a politikának kell lépnie. Ez pedig azt jelenti, hogy gyorsan és határozottan kell kezelni a nyilvánvaló problémákat, és megoldásokat kell kínálni” – húzta alá az államfő.

Mint mondta, Németországnak szüksége van a bevándorlásra ahhoz, hogy működőképes maradjon, „ez vonatkozik a kórházakra, az idősotthonokra és a gondozóintézményekre, és mára már a magángazdaság igen nagy területeire is”.

Steinmeier elismerte, hogy a bevándorlás megterheli a régóta ott élő polgárokat és az önkormányzatokat, de úgy vélte, egyúttal erőt is ad nekik, például amikor a helyi cégek jó alkalmazottakat és munkásokat találnak, vagy amikor olyan mérnökök érkeznek, akikre szükség van. „Jót tesz a városnak, ha a fiatalok ellensúlyozzák az elöregedést, ha a gyerekek az iskolaudvaron játszanak” – tette hozzá.