A versenyképesség egy meglehetősen absztrakt fogalom, ugyanakkor a magabíró országok versenyképesek. A magabíró országokat pedig magabíró emberek alkotják, akik a jég hátán is megélnek – mondta el a kifejezést gróf Széchenyi Istvántól kölcsönözve György László gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos az InfoRádióban, a Makronóm Intézet „Magyarország versenyképessége 2035” pályázat kapcsán.

Kifejtette, hogy a haladó közgazdászok általában úgy fogalmaznak, hogy „strukturális reformra van szükség”, vagy pedig hogy versenyképesebbnek kell lenni. Véleménye szerint a versenyképes országokat a saját munkájukkal, teljesítményükkel, szorgalmukkal, tudásukkal és kockázatvállalásukkal előre jutni kívánó emberek alkotják.

Emellett az általa írt gazdaságstratégiai dokumentumot is ismertette, amely kilenc, folyamatban lévő nagy ügyre, öt alapra, öt elméleti keretre fókuszál. Kiemelte, hogy az öt elméleti keretből csak egyet alkalmazott az ország a 90-es években, és emiatt kerültünk versenyképességi hátrányba annak idején.

Ez az egyetlen alkalmazott alapelv a Keep Rational volt, amely azt jelenti, hogy a versenyt a versenyképesség érdekében fokozzák. Az összes többit pedig „kidobták a kukába”. Így a Keep Local elvet sem vették figyelembe, amely alapján meg kell őrizni hazai tulajdonban azt, amely a fejlett illetve sikeresen fejlődő országokban is hazai tulajdonban van – ismertette a kormánybiztos.

Fontos alapelv még a Go Global is, tehát hogy a vállalkozásokat támogatni kell annak érdekében, hogy versenyképesek legyenek. Emlékeztetett, hogy a német, francia, svájci vállalkozásokat ugyanúgy támogatják a kormányaik, mint ahogyan mostanában Kína vagy Dél-Korea támogatja saját vállalkozásait. Ezen felül a Keep Balanced elvet sem szabad elfelejteni, amely arra utal, hogy a gazdaságot egyensúlyban kell tartani, hogy a gazdasági növekedésnek belső motorjai is legyenek.

Magyarországon 16 éve folyamatosan az történik, hogy a spekulánsokat megadóztatják, és a dolgozó, vállalkozó, gyermeket vállaló és taníttató középosztálynak csoportosítják át ezeket az összegeket – emelte ki György László. Ismertette, hogy az ötödik alapelv pedig a Keep Moving nevet viseli, mögötte pedig John Maynard Keynes gondolata áll, miszerint válságok idején be kell avatkoznia a gazdaságpolitikának annak érdekében, hogy mozgásban tartsa a gazdaságot.

Egy olyan válság is van most a világban, amit egy technológiai forradalom okoz, a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok megjelenése. Ez viszonylag gyorsan fogja átalakítani a munkaerőpiacokat – tette hozzá a kormánybiztos. Emlékeztetett, hogy Magyarországon egyszer már átélhettünk hasonló helyzetet, amikor a rendszerváltoztatáskor a 90-es évek elején 6 év alatt megszűnt a magyar munkahelyek 30 százaléka.

Példaként felhozta a koreai Hyundai autógyár vezetőségének döntését, amely szerint 2030-ig 30 ezer humanoid robotot állítanak munkába, ezzel pedig a kékgalléros munkavállalóik harmadának munkája veszélybe kerül. Ezekre a válsághelyzetekre a gazdaságpolitikának reagálnia kell tudnia – tette hozzá. Ezen felül ismertette, hogy a Makronóm Intézet „Magyarország versenyképessége 2035” pályázata arról szólt, hogy a szunnyadó energiákat felszínre hozzák. Ezen felül az is cél volt, hogy megtalálják azokat a tehetséges fiatalokat, akik a Makronóm Intézetben dolgozókhoz hasonlóan gondolkodnak, folyamatosan azt keresik, hogy Magyarország ezen szempontok mentén hogyan válhat Európa egyik legversenyképesebb országává.