Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Model of atom and elementary particles. Physics concept. 3D rendered illustration.
Nyitókép: vchal/Getty Images

Ursula von der Leyen: hibázott Európa, szükség van az atomenergiára

Európa stratégiai hibát követett el, amikor visszaszorította a nukleáris energiát, miközben az olcsó és tiszta villamos energia kulcsfontosságú lesz a jövő ipari versenyében – mondta az Európai Bizottság elnöke a párizsi nukleárisenergia-csúcson.

Ursula von der Leyen új európai stratégiát jelentett be a kis moduláris atomreaktorok fejlesztésére, amelyek már a 2030-as évek elején megjelenhetnek az európai energiarendszerben – adta hírül a Portfolio.

Az európai villamosenergia-árak tartósan túl magasak, ami egyszerre rontja a háztartások megélhetési helyzetét és az európai ipar versenyképességét – erről beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a párizsi nukleárisenergia-csúcstalálkozón. A politikus szerint

a jövő ipara – különösen a robotika és a mesterséges intelligencia – nagy mennyiségű, olcsó és tiszta villamos energiára épül majd.

Egyre inkább az fogja meghatározni az ipari versenyt, hogy mely régiók képesek ilyen energiát nagy mennyiségben előállítani és felhasználni – tette hozzá.

Von der Leyen úgy fogalmazott: „Európának a saját, alacsony kibocsátású energiaforrásaira kell építenie, vagyis a megújulókra és a nukleáris energiára.” Majd még hozzá tette:

„Stratégiai hiba volt, hogy Európa hátat fordított egy megbízható, megfizethető és alacsony kibocsátású energiaforrásnak.”

Von der Leyen szerint a jövő energiarendszerének a nukleáris energia és a megújulók kombinációjára kell épülnie. A terv részeként az Európai Bizottság egyszerűbb szabályozást és egy jogalkalmazási tesztkörnyezeteket hozna létre az új technológiák kipróbálására, valamint 200 millió eurós garanciaalapot indítana a magánbefektetések ösztönzésére.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×