Infostart.hu
eur:
357.37
usd:
312.5
bux:
142613.39
2026. július 10. péntek Amália
A Mercedes kecskeméti gyára 2026. február 26-án, a Mercedes-Benz 140 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepség idején.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Magyarország lehet egyik legnagyobb nyertese az új európai ipari stratégiának

Az európai autóipar komoly átrendeződésen megy keresztül. A német prémiumgyártók, mint például a BMW és a Mercedes, egyre inkább Kelet-Európába, kiemelten Magyarországra helyezik át a termelésüket. Mindeközben hazánk az új európai ipari stratégia egyik legnagyobb nyertesévé válik.

Új szakaszába lépett az európai autóipar átrendeződése, a tömegpiaci szereplők után már a német prémiumgyártók is egyre nagyobb súllyal telepítik gyártásukat Kelet-Európába. A Handelsblatt elemzése szerint a BMW és a Mercedes is látványosan növeli magyarországi jelenlétét, miközben a nyugat-európai, különösen a németországi gyártóbázisok relatív súlya csökken – írja a Portfolio.

A folyamat mögött mindenekelőtt a költségelőny, az elektromos átállás kényszere és a romló nyereségtermelő képesség áll.

A kontinens autógyártása egészében véve is jelentősen visszaesett az elmúlt években. A tíz legnagyobb európai gyártóországban 2019 és 2025 között 16,3 millióról 12,7 millióra esett a személyautó- és könnyű haszongépjármű-termelés, ami 21,9 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés azonban nem egyformán érintette a régiókat, Nyugat-Európában 26,4 százalékos volt a mérséklődés, míg a legnagyobb kelet-európai gyártóországokban csak 7,9 százalékos.

Németországban 15,9 százalékkal esett a termelés 2019-hez képest, miközben Nagy-Britanniában és Olaszországban 40 százalék feletti volt a zuhanás.

Ez a különbség már önmagában is azt jelzi, hogy nem egyszerű ciklikus hullámzásról van szó, hanem szerkezeti átrendeződésről. A gyártók tudatosan viszik a termelést az alacsonyabb költségszintű országokba, és ez a trend a következő években még tovább erősödhet.

Eddig főként a volumenmárkák építettek keleti kapacitásokat, most azonban a prémiumgyártók is egyre határozottabban követik ezt az utat.

Magyarország ennek az átrendeződésnek az egyik legfontosabb nyertese lehet.

A Mercedes idén 150 ezerről 300 ezer darabra növeli a kecskeméti gyár kapacitását, a BMW pedig több mint 2 milliárd eurót fektetett be debreceni üzemébe, ahol először kezdett járműveket gyártani Kelet-Európában. A BMW debreceni gyára ráadásul különösen fontos projekt, itt készül az iX3 elektromos SUV, és ez lesz a csoport első tisztán elektromos üzeme. Mintegy 2000 munkahely jön létre, és a vártnál erősebb előrendelések miatt a második műszakot is korábban indítják el. A gyár teljes kapacitása három műszak mellett évi 150 ezer autó, de a telephely akár ennek a dupláját is elbírhatja.

Kecskeméten hasonlóan fontos fordulat rajzolódik ki. A Mercedes áthelyezte a kifutó A-osztály gyártását Rastattból Kecskemétre, és bár a modellváltások miatt tavaly még 85 ezer alatti volt a kibocsátás, az idei felfutás után a magyar üzem lehet a Mercedes legnagyobb európai gyára.

Az új elektromos CLA és a GLB is Magyarországon készül majd. Ezzel párhuzamosan a vállalat Németországban további 100 ezer darabbal, 900 ezerre csökkenti maximális termelési kapacitását. A Volkswagen is hasonló irányba megy, 2024 és 2027 között 15 százalékról 30 százalékra növelné az alacsony bérszintű országokban előállított autók arányát.

A mozgás legfontosabb oka a költségkülönbség. Ola Källeniust, a Mercedes vezére szerint ma minden szempontból vonzóbb Kelet-Európába beruházni, mint Nyugat-Európába. 2024-ben Németországban 43,30 euró volt az átlagos óránkénti munkaerőköltség, míg Magyarországon csak 14,10 euró.

A Mercedes állítása szerint az összesített termelési költség Magyarországon 70 százalékkal alacsonyabb, mint Németországban.

A versenyképességet rontó tényezők között lehet említeni a magas német bérszintet, az adókat, az energiaárakat és a túlszabályozottságot.

A költségkényszer azért vált különösen jelentőssé, mert az autógyártók profitabilitása jelentősen romlik. A cégek a koronavírus-járvány, az ellátási láncok akadozása és a chiphiány után 2023-ra visszatértek a normálisabb működéshez, de közben új problémák jelentek meg. Az amerikai vámok, a kínai piacra nehezedő árnyomás, valamint a kínai verseny egyaránt rontja a nyereségtermelő képességet. A termelés olcsóbb országokba vitele ezért milliárdos költségcsökkentést jelenthet, és javíthatja a marzsokat.

A német autóipar helyzete nem egysíkúan negatív

Németország továbbra is profitál az elektromosautó-gyártásból: tavaly 15 százalékkal, 1,2 millió fölé nőtt az ott előállított elektromos járművek száma, és ezek már a teljes német autógyártás 40 százalékát adják. Ez részben magyarázza, hogy a német gyártóbázisok visszaesése miért jóval kisebb, mint például a brit vagy az olasz üzemeké. A német gyárakban továbbra is nagy számban készülnek kulcsfontosságú új elektromos modellek, így például a Mercedes elektromos GLC-je Brémában, a CLA Rastattban, míg a BMW már évek óta gyárt elektromos modelleket német üzemeiben a belső égésű motoros autók mellett.

2019 óta 111 ezer munkahely szűnt meg a német autóiparban, vagyis hat év alatt minden hetedik állás eltűnt.

A Mercedes több ezer nem termelési pozíciót épít le önkéntes programokkal, a Volkswagen 35 ezer fős leépítést tervez az évtized végéig, a Bosch pedig 22 ezer munkahelyet szüntetne meg. Az IG Metall szakszervezet ezért „lassan kibontakozó katasztrófának” nevezte a folyamatot Németország jóléte, ellenálló képessége és társadalmi kohéziója szempontjából.

A Tesla európai gyengélkedése is némi levegőt ad a német szereplőknek. A Tesla európai eladásai a 2025-ös gyenge év után januárban is több mint 40 százalékkal estek éves alapon, ami javíthatja a német gyártók pozícióit az elektromos piacon. Ettől azonban még nem változik a fő trend: a korábbi, jóval 4 millió feletti német termelési szinthez való visszatérés a szakértő szerint már nem reális.

Címlapról ajánljuk
Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között

Elmaradt a marokkói csoda, Franciaország a legjobb négy között

A nyolc éve világbajnok, négy esztendeje ezüstérmes európai csapat a 60. percben az első félidőben büntetőt hibázó Kylian Mbappé lövésével szerzett vezetést, majd nem sokkal később az aranylabdás Ousmane Dembele 18 méteres próbálkozása döntötte el a meccset, azaz Franciaország ugyanúgy 2–0-val ejtette ki riválisát, mint a 2022-es elődöntőben. Az Afrika-bajnok Marokkónak ezzel a kudarccal megszakadt a 34 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata.

A változás nem jelenthet önkényt – így zajlott az Alaptörvény-módosítás elleni tüntetés a Sándor-palotánál

„Nem félünk!” – ez lett a csütörtök estére a Sándor-palota elé tervezett tüntetés fő rigmusa és üzenete. Beszélt mások mellett Szakács István, illetve Havasi Bertalan is. Utóbbi szerint Sulyok Tamás nem fog aláírni alkotmányellenes jogszabályt, rá vonatkozót sem. Áder János öt kérdésre adta meg a választ, üzenve az új hatalomnak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×