Legutóbb decemberben vonultak utcára a gazdák Brüsszelben, egyebek mellett a Mercosul megállapodás miatt tiltakoztak.

A megállapodás kettős mércét alkalmaz az érintett négy dél-amerikai ország és az uniós tagországokkal szemben – nyilatkozta az Inforádiónak Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárkamara elnöke.

„Kettős mércét alkalmaz a gazdákkal szemben, hiszen az onnan érkező termékeknek lényegesen könnyebb az előállítása, enyhébbek az adminisztratív terhei és előírásai, és olyan növényvédő szereket is alkalmazhatnak, amelyet az Európai Unióban, így Magyarországon is évek vagy évtizedek óta kitiltottak” – fogalmazott, hozzátéve:

„itthon olyan növény- és állategészségügyi, állatjóléti, higiéniai előírásokkal kell szembenéznünk, amelyek ott nincsenek. Így olcsó, de hitvány tömegtermékekkel kell szembesülnie a magyar agráriumnak és feldolgozóiparnak.”

A szabadkereskedelmi megállapodást a múlt héten írták alá az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piaci Szövetség képviselői. De az Európai Parlament most úgy döntött, hogy az Európai Bírósághoz fordul.

„Ez egy nagyon furcsa jogi helyzet, és most a jogi csűrcsavarok sokasága fog következni. Hiszen az Európai Bizottság elnökasszonya a parlament felhatalmazása nélkül, figyelmen kívül hagyva a gazdák kérését vagy az agrárminiszterek egyöntetű döntését.

Úgy ítélte meg, hogy 25 év vajúdás után aláírja, ráengedi Európa piacára, és veszélyezteti a fogyasztót, a mezőgazdaságát, a saját belső piacát.

Azt gondolom, intő jel, hogy az Európai Parlament bírósághoz fordul és felemeli a kezét, hogy megakadályozzuk, hogy megvédhessük a piacainkat” – tette hozzá Papp Zsolt.

A Nemzeti Agrárkamara elnöke abban bízik, hogy az Európai Bíróság megsemmisíti a megállapodást, ami így nem tud majd hatályba lépni. Szerinte védőmechanizmusok híján a megállapodásnak ebben a formában nincs létjogosultsága, de osztja azt az álláspontot is, hogy a dokumentum tagállami hatásköröket is érint. A bizottság ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szöveg döntően uniós hatáskörbe tartozik.