Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
332.79
bux:
122526.91
2026. március 23. hétfő Emőke
Flags of Mercosur and European Union waving in the wind on a clear day. International trading. Finance and economy. 3d illustration render. Selective focus
Nyitókép: rarrarorro/Getty Images

Május 1-jén ideiglenesen hatályba lép a vitatott EU-Mercosur egyezmény

Az EU értesítette a Mercosur-országokat az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, amely 2026. május 1-jétől érvényes – közölte hétfőn az Európai Bizottság.

A tájékoztatás szerint a bizottság hivatalos diplomácia levél formájában küldte meg értesítését Paraguaynak, amely a Mercosur-szerződések letéteményese. Ezzel a lépéssel az uniós testület lezárta az ideiglenes alkalmazáshoz szükséges eljárást, összhangban az Európai Unió Tanácsának január 9-i döntésével.

Az ideiglenes alkalmazás 2026. május 1-jétől azon Mercosur-országok esetében lép életbe az Európai Unió és a dél-amerikai közöspiac között, amelyek már lezárták ratifikációs eljárásukat és erről március végéig értesítették az EU-t. Argentína, Brazília és Uruguay már megtette ezt a lépést, Paraguay pedig nemrég ratifikálta a megállapodást, és várhatóan rövidesen megküldi hivatalos értesítését.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint

az ideiglenes alkalmazás lehetővé teszi egyes termékek vámjainak azonnali eltörlését,

kiszámíthatóbb feltételeket teremtve a kereskedelem és a beruházások számára. Ennek révén az uniós vállalatok, fogyasztók és gazdálkodók már a kezdetektől élvezhetik a megállapodás előnyeit, miközben az uniós gazdaság érzékeny ágazatait erős védintézkedések óvják - olvasható a közleményben.

A testület szerint a megállapodás ideiglenes alkalmazása emellett erősíti az EU és a Mercosur-országok együttműködését olyan globális kihívások kezelésében, mint a munkavállalói jogok védelme és a klímaváltozás elleni fellépés. Hozzájárul továbbá ellenállóbb és megbízhatóbb ellátási láncok kialakításához, különös tekintettel a kritikus nyersanyagok kiszámítható áramlására.

Tiltakozások

Múlt év végén, illetőleg 2026 elején több uniós tagállamban is felerősödtek a tiltakozások az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációja ellen. Gazdák, agrár-érdekképviseletek és környezetvédő szervezetek egyaránt attól tartanak, hogy a dél-amerikai import tisztességtelen versenyhelyzetet teremthet az európai termelők számára. Több helyen traktoros demonstrációkkal, útlezárásokkal és tömegtüntetésekkel hívták fel a figyelmet arra, hogy szerintük a megállapodás nem biztosít egyenlő feltételeket, mivel az uniós gazdákra szigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti szabályok vonatkoznak.

Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott, hogy az európai mezőgazdaság végét jelentheti a Mercosur-egyezmény.

Az agrárkamara elnöke, Papp Zsolt szerint pedig a megállapodás kettős mércét alkalmaz az érintett négy dél-amerikai ország és az uniós tagországokkal szemben:

„Az onnan érkező termékeknek lényegesen könnyebb az előállítása, enyhébbek az adminisztratív terhei és előírásai, és olyan növényvédő szereket is alkalmazhatnak, amelyet az Európai Unióban, így Magyarországon is évek vagy évtizedek óta kitiltottak” – fogalmazott, hozzátéve: „itthon olyan növény- és állategészségügyi, állatjóléti, higiéniai előírásokkal kell szembenéznünk, amelyek ott nincsenek. Így olcsó, de hitvány tömegtermékekkel kell szembesülnie a magyar agráriumnak és feldolgozóiparnak.”

Január végén – több mint két évtizeden át tartó tárgyalásokat követően – megállapodás született Újdelhiben az Európai Unió és India közötti szabadkereskedelmi megállapodásról is. Von der Leyen az X-en közzétett bejegyzésében a megállapodást „minden megállapodások anyjának” nevezte, kiemelve, hogy „Európa és India ma történelmet ír”, emlékeztetve arra, hogy a megállapodás révén kétmilliárd ember számára teremtettek szabadkereskedelmi övezetet.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Orbán Viktor: Európa lelkéért harcolunk, el akarjuk foglalni és át akarjuk alakítani az Európai Uniót

Budapesten, a Millenárison rendezték meg itthon az első Patrióta nagygyűlést, amelyen számos neves külföldi politikus személyesen felszólalva vagy videóüzenetben biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt a támogatásáról. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×