A BUX rekordszinten van, a tavalyi év is nagyon jó, 40 százalékos emelkedést hozott. A 2026-os év első három napja, illetve a csütörtöki nap első pár perce is további emelkedéssel járt, idén tehát eddig 4 százalékot nőtt az index értéke – ismertette a szakértő.

Hozzátette, megszokott dolog, hogy januárban átsúlyozás van, számos alapkezelő növelte most a részesedését bizonyos magyar papírokból. Az OTP-részvényeket továbbra is vásárolják, idén közel 6 százalékos az emelkedés. A Magyar Telekom részvényeit az elmúlt időszakban újra megtalálták, a magas osztalékhozam teszi vonzóvá a papírt. Hasonló a helyzet a Richterrel, megszűnhetett a nyomás a papíron, mivel a dollárgyengülés, úgy tűnik, egy időre leállt.

2030 februárjáig még van idő, addig folynak a kariprazin-pénzek

– emelte ki Korányi G. Tamás, hozzátéve, hogy addig is még lehetnek „akvizíciós és egyéb meglepetések”.

A Mol-részvény mindeközben több mint 8 százalékos pluszban van. A vételeket a szerbiai NIS pancsovai olajfinomítójának megvásárlásának közelsége is hajtja. Korányi G. Tamás szerint előnyös, hogy az Orbán-kormánynak az amerikai és az orosz kormánnyal is jó a kapcsolata, illetve az, hogy a magyar kormánynak „szíve csücske” a Mol, és annak regionális terjeszkedése.

Ha a vásárlás megtörténik, javulhat az Adria vezetéket üzemeltető horvát Janaf-fal szemben a Mol tárgyalási pozíciója,

ugyanis ebben az esetben a vezeték mindkét oldalán a Mol állna már vásárlóként– emelte ki a szakember. A bejelentés határideje jelenleg január végéig van kitolva. A szakember szerint ha nem történik megállapodás, akkor jó eséllyel tovább hosszabbítják a határidőt, hiszen egyik félnek sem érdeke, hogy megszűnjön az olajfinomítás Szerbiában.

Több jelentős tőzsdei cég, így a 4iG is saját részvényei vásárlásába kezdett. Korányi G. Tamás elmondta, itthon ennek általában más indokai vannak, mint a külföldi cégek esetében. Külföldön a részvényesi javadalmazás része szokott ez lenni, tehát az árfolyamot stabilizálják, illetve amennyiben kis likviditás közepette szeretnének a nagybefektetők kiszállni, akkor ezt a cég sajátrészvény-vásárlásaival tudják megtenni.

Itthon más a helyzet, ugyanis kedvezőbb a menedzsmentopciós, más néven MRP-s részvények adózása.

Ha a cég részvényjuttatásban részesíti egyes munkatársait, az olcsóbb, mintha bérben adná nekik ugyanazt a pénzösszeget

– magyarázta a szakértő. A 4iG esetében például az MRP szervezettől kétmillió darab részvényt vásároltak vezető beosztású munkavállalók, az egy évvel korábban rögzített 879 forintos árfolyamon. A cég pedig rögtön megvásárolta tőlük az elmúlt 180 napos átlagáron, amely 3430 forintot tesz ki. Az érintettek számára ez így összességében 5 milliárd forintos árfolyamnyereséget jelent. Ezt természetesen le kell adózni, de így is igen kedvező dolog – értékelte Korányi G. Tamás. A cég számára nem jelent feltétlenül költséget ez a megoldás, hanem egészen egyszerűen a saját részvényállományának átlagos bekerülési ára drágább lesz, de így is a jelenlegi 4300-as piaci ár alatt marad.

Az OTP esetében érdekesség volt, hogy az MNB-engedély alapján tavaly 150 milliárd forintnyi részvény visszavásárlására volt lehetőségük, viszont csak 132 milliárdnyit tudtak visszavenni. Vannak ugyanis egyéb szabályok is, így például nem lehet a megvásárolt mennyiség több, mint a napi forgalom 25 százaléka, és a vásárlás nem okozhat árelmozdulást. A részvényeik több mint 5 százaléka már saját kézen van már ettől függetlenül, 533 milliárd forintot ér ez a pakett – tette hozzá a tőzsdei szakértő.