Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
2025 legdrágább eladott ingatlana.
Nyitókép: Fotó: ingatlan.com

Elszaporodtak a villámeladások - döbbenetes változás a magyar ingatlanpiacon

Luxusvilla 1,7 milliárdért, felújítandó ház 900 ezerért - ezekkel a legekkel búcsúzott 2025 az ingatlan.com adatai szerint.

Jelentős különbségekkel zárult a múlt év a lakáspiacon az ingatlan.com „leg”-eket felsoroló összeállítása szerint, amely az értékesítési idő alakulását is bemutatja településtípusonként. A 2025-ös év legemlékezetesebb tranzakciói jól szemléltetik a hazai ingatlanpiaci különbségeket.

Legolcsóbbak és legdrágábbak – több mint 1700-szoros különbség

Az év egyik legkiemelkedőbb eladása a fővároshoz köthető: egy Széchenyi-hegyen lévő 900 négyzetméteres luxusvillát

1,7 milliárd forintért hirdettek meg és két hónap után gazdára talált.

A 9 szobás ingatlan 200 négyzetméteres wellness részleggel és egy nyolc autó befogadására alkalmas garázzsal is büszkélkedhet.

Az ingatlan.com kínálatában 2026-ra is maradtak különlegességek: a jelenlegi legdrágább eladó és beköltözhető lakóingatlan a 60 ezer négyzetméteres birtokon található több mint 3000 négyzetméteres és 15 szobás acsai luxuskastély, amely 4,62 milliárd forintos vételáron várja leendő tulajdonosát.

Fillérekért

A másik végletet képviselő legolcsóbb ingatlanok esetében már az egymillió forintos lélektani határ is soknak számított. A Csongrád-Csanád vármegyei

Csanádpalotán januárban egy erősen felújítandó ház került új tulajdonoshoz 900 ezer forintért.

A sikeres értékesítésben – ami 53 nap alatt ment végbe - döntő szerepe lehetett annak, hogy a háztól a román határ és a Szeged-Arad autópálya öt perc alatt elérhető volt. A legolcsóbb eladott lakóingatlan esete is jól példázza, hogy Románia 2025 januári schengeni csatlakozása jelentős keresletet generálhatott a határ menti, kedvező árú ingatlanok iránt.

Elszaporodtak a villámeladások

A múlt évben számos villámeladás történt: Békés vármegyében, Vésztőn februárban egy 85 négyzetméteres ház kevesebb mint egy nap alatt talált vevőre 3 millió forintért. Júliusban pedig már vélhetően az otthon startos keresleti hullám is szerepet játszhatott abban a villámeladásban, amikor egy csongrádi 47 négyzetméteres panellakást a tulajdonosa kevesebb mint egy nap értékesített 24,5 millió forintért. A gyors eladások a korábbinál nagyobb arányban jellemezték 2025-öt: az ingatlan.com felületén eladottnak jelölt ingatlanok 4 százalékánál az eladási idő nem haladta meg a 3 napot, míg 2024-ben ugyanez az arány csak 2-3 százalék között mozgott. A tulajdonosok által értékesített ingatlanok közül több mint 200 olyan eladást regisztrált az ingatlan.com, ami egy nap alatt végbement.

8 év után

Szintén érdekesség, hogy 2025-ben került pont az elmúlt időszak leglassabb eladásának végére is. A Nógrád vármegyei Szécsényben már 2017 óta hirdettek egy 200 négyzetméteres 7 szobás családi házat, amit 2025 márciusában sikerült értékesíteni 30 millió forintért.

Az értékesítési idő országos átlagos átlagban 132 nap volt 2025-ben, szemben az egy évvel korábbi 136 nappal. A leglátványosabb gyorsulást a fővárosi kerületek produkálták: az értékesítési idő a 2023-as 89 napról 2024-re 99-re nőtt az idő, de 2025-re jelentősen, 67 napra csökkent. Ez lényegében azt jelenti, hogy Budapesten jelenleg több mint egy hónappal gyorsabb az értékesítés, mint két évvel ezelőtt.

Ugyanakkor kisebb településeken pont az ellenkező folyamat zajlott le. A városok esetében a hirdetési idő 2023-ban 120 nap volt, egy évvel később 166 napra nőtt, 2025-ben pedig 173 nap kellett az eladáshoz. Még látványosabb a lassulás a községekben, ahol az eladáshoz szükséges idő a 2023-as 133 napról egy évvel később 184 napra nőtt, a múlt évben pedig már meghaladta a 200 napot. Az ingatlan.com szakértői szerint a kisebb településeken növekvő eladási idő 16-24 százalékkal több eladott ingatlannal párosult. Ez pedig azt jelenti, hogy 2025-ben több ezer olyan ingatlan is gazdára talált, amit régebb óta hirdettek, ami az átlagos értékesítési idő növekedésével is együtt járt a kisebb településeken.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×