Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2025. november 5-én. Az e heti washingtoni magyar-amerikai csúcstalálkozó két fõ témája az ukrajnai béketeremtés, illetve a kétoldalú gazdasági és energetikai együttmûködés - jelentette ki Szijjártó Péter.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Húszmilliárdos faipari bővítés hárommilliárdos állami támogatással Vásárosnaményban

Minden idők harmadik legtöbb beruházása érkezett idén Magyarországra, annak ellenére, hogy immár negyedik éve tombol a háború a szomszédos Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint kedden Vásárosnaményban.

A tárcavezető a Swiss Krono beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a svájci faipari vállalat húszmilliárd forint értékben bővíti magyarországi gyártási kapacitásait, amihez az állam hárommilliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő a munkavállalói létszám kétszázra emelését.

Beszédében tudatta, hogy a beruházásnak különös jelentőséget ad az is, hogy a keleti országrészbe érkezik, hiszen itt még súlyosabban érezhetők az ukrajnai háború negatív hatásai.

Illetve megjegyezte, hogy ez a világ kilenc országában üzemmel rendelkező cég egyik legmodernebb létesítménye, amit jól mutat a rendkívül magas hozzáadott értékű termelés és a mintegy 70 százalékos exporthányad is. Majd hozzáfűzte, hogy a beruházás tökéletesen illeszkedik a magyar faipari stratégiához, amelyet a fenntartható nyersanyag-hasznosítás, az energiahatékonyság, s a magas hozzáadott értékű feldolgozás jellemez.

Ezt követően arra is emlékeztetett, hogy már negyedik éve tart az ukrajnai háború, és leszögezte, hogy hazánk teljes mellszélességgel a béke pártján áll, aminek az emberi és humanitárius szempontok mellett az is oka, hogy a fegyveres konfliktus komoly nehézségeket jelent egész Európa és benne a szomszédos Magyarország számára.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy békében az európai gazdaságok növekedése könnyen a kétszerese- háromszorosa lenne a jelenleginek, ezt a háború azonban ellehetetleníti, viszont Magyarország még ebben a nehéz környezetben is képes volt a gazdasági stabilitása megőrzésére.

"Ez azért van, mert Európa legvonzóbb beruházási környezetének köszönhetően az elmúlt években is sorra dőltek, sorra dőlnek a beruházási rekordok, a nagyvállalatok bizalma töretlen Magyarországban, folyamatosan épülnek az újabb és újabb gyárak" - sorolta.

"És annak ellenére, hogy az idei immár a negyedik háborús év, Magyarország gazdaságtörténetében a harmadik legeredményesebb esztendő az idei a beruházások ösztönzése szempontjából" - folytatta.

"2025-ben a valaha volt harmadik legtöbb beruházás érkezett és érkezik Magyarországra egyetlenegy esztendő leforgása alatt. Ez egy óriási teljesítmény: negyedik háborús esztendő és a harmadik legjobb beruházási teljesítmény" - fűzte hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése volt az ország keleti és nyugati fele közötti fejlettségbeli különbség kiegyensúlyozása, ami mostanra sikerült is, hiszen Kelet-Magyarországon a globális zöld autóipar egyik legfontosabb régiója jöhetett létre.

Tájékoztatása szerint ez kedvező hatással van Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére is, ahol az elmúlt tíz évben két és félszeresére nőtt az ipari termelés, és értéke tavalyra már elérte az 1700 milliárd forintot. Eközben a munkanélküliségi ráta a korábbi 15 százalékról 10 százaléka alá esett, ami részben annak is köszönhető, hogy ez idő alatt 114 nagy beruházás valósulhatott meg itt állami támogatással, körülbelül 930 milliárd forint értékben, és ezek több mint 11 ezer új munkahelyet teremtettek.

Végül pedig kiemelte, hogy mára a svájci vállalatok alkotják a hetedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, ahol nagyjából 35 ezer embernek adnak munkát. Továbbá hozzátette, hogy 2024 óta 53 svájci cég beruházását támogatta a kormány, aminek a nyomán 560 milliárd forintnyi beruházás jött létre összesen.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×