2025 októberében a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a KSH adatai alapján. Az adat megegyezik az elemzői várakozásokkal, a fogyasztói árindex azonban lényegesen magasabban, 5-6 százalék körül alakulna, ha nem lenne az árrésstop inflációleszorító hatása – mondta el Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban.

A vezető elemző kifejtette, az inflációs adat nagyjából a várakozásoknak megfelelő lett. Eddig három egymást követő hónapban volt 4,3 százalékos infláció, az elemzői várakozás az volt, hogy ez minimálisan, 4,4 százalékra emelkedik majd. Az elmúlt négy hónapban az éves alapú áralakulás végül változatlan lett.

Havi alapon a főbb árucsoportok árszintje szinte egyáltalán nem változott,

a ruházkodásban figyelhető meg egy szokásos őszi áremelkedés

– mondta Madár István. A ruházkodás területén szoktak lenni a készletkisöpréssel és új készletfeltöltéssel járó szezonális ingadozások tavasszal és ősszel, ennek egy hatását láttuk most. A többi árucsoportban 0,1-0,2 százalékos változások figyelhetőek meg havi alapon. Éves viszonylatban ugyanakkor igen sok változás történt. 12 hónappal ezelőtt az élelmiszerek tekintetében drágulás történt, a szolgáltatások esetén pedig árcsökkenés.

Az élelmiszerek éves alapú drágulása bőven 4 százalék felett járt, most már 3,9 százalékra csökkent, a szolgáltatások árindexe a korábbi 5 százalék körüli érték helyett jelenleg 6,7 százalékos növekedést mutatott – tette hozzá a vezető elemző.

A KSH adatai szerint ugyanakkor a háztartási energiáért majdnem 11 százalékkal kell többet fizetni átlagosan, mint egy évvel korábban. Ennek hátterében az áll, hogy a KSH-nak van egy „nagyon erősen technikai elszámolása”. A háztartások időnként jobban, időnként kevésbé lépnek át a magasabb árszabás felé. A KSH azt, hogy ez milyen arányban történik, az időjárás, az átlaghőmérséklet alapján becsüli meg – magyarázta Madár István.

„Hogyha helyesek a KSH becslései, akkor [...] a háztartások valószínűleg jobban átlógnak a hétszeres gázártarifába, mint tavaly ilyenkor”, emiatt összességében most többet fizettek a gázért, mint tavaly ilyenkor – tette hozzá az elemző.

A piaci árfolyamatok alapján az inflációnak „bőven 5 százalék felett, 6 százalék körülinek kellene lennie”, csak ezt az árrésstop egyelőre elfedi. Az elmúlt négy hónapban 4,3 százalékon stagnált a hivatalos inflációs mutató, a következő hónapokban várhatóan jóval mozgékonyabb lesz ez várhatóan. Be fog lépni az árrésstop kibővítése, továbbá néhány egyéb bázishatás miatt az várható, hogy decemberre beléphet a jegybank 2-4 százalékos célsávjába az infláció, a decemberi inflációs adat „hármassal tud kezdődni majd”, magyarázta Madár István.

A jövő év elején ez az inflációs mutató „bőven” 3 százalék alatt lehet, mivel tavaly év elején rengeteg ársokk érte a magyar gazdaságot, ezek jelentős része most nem fog bekövetkezni. A választások előtt a magyar kormány várhatóan erős nyomást fog helyezni a szolgáltatószektorra, a bankokra, hogy ne emeljék áraikat. Várhatóan elmaradnak az inflációkövető adóemelések is, a költségvetési kiigazításhoz kötődő adóemelések is – emelte ki az elemző.

Nem gyengült egyelőre a forint úgy, mint tavaly

– emelte ki Madár István. Kijelentette továbbá, hogy ha gyengülne, annak erőteljes átárazó hatása volna, így viszont jelenleg egy erős infláció-leszorító hatás érvényesül. Ugyanakkor az év második felében van esély bizonyos adóemelésekre, valamint a költségvetés kiköltekezése miatt történt, a jelentős, gazdaságra szabadított lakossági kereslet meg fog jelenni az inflációs mutatóban.

Az inflációs várakozások továbbra is „makacsul magasak”, és még „itt lebeg a fejünk fölött” az is, hogy az árrésstopot egyszer esetleg kivezetik. Rövidtávon egy „látványos lefele mozgás” lehet az inflációban, azzal a veszéllyel, hogy akár

az év második felében újra 5 százalék fölé is emelkedhet ez az inflációs mutató,

tette hozzá Madár István.