Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Kozák Tamás: nem érezni az árrésstop fogyasztásnövelő hatását, a kisboltok pedig bajba kerültek

Az árrésstop kivezetését sürgeti az Országos Kereskedelmi Szövetség – mondta Kozák Tamás, a szövetség főtitkára az InfoRádióban.

A remélt fogyasztásnövelő hatása már alig érződik az árréstopnak, amely az élelmiszerekre és a drogériai termékekre terjed ki – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók jövedelme nem vagy alig növekedett az év elejéhez képest, és a fogyasztás sem nőtt, ami meglátszik az élelmiszer-forgalomban is. A másik, ami visszafogja a fogyasztást, az egyébként is magas árak miatti inflációs várakozás, és ez befolyásolja az egyének, háztartások vásárlását is – tette hozzá.

A főtitkár úgy véli, az intézkedés negatívan érinti a kisboltokat is,

amelyekből Magyarországon nagyjából 400 településen már nincs is, és több száz olyan település van, ahol a független, láncba nem szerveződő élelmiszer-kiskereskedők is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. „Nem vagy nagyon nehezen bírják az árversenyt, amit a nagyobb üzletláncok, beleértve a hazaiakat és a külföldieket is, közvetve, de rákényszerítenek a kisboltokra” – vélekedett Kozák Tamás.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellátási láncban az árrésstop ellenére emelkednek a költségek. Például a nyersanyag vagy az energia drágul, és a beszállítók, a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók igyekeznek továbbhárítani a kereskedőkre ezeket a költségtöbbleteket. „Ha a kereskedőknél csapódik le ez a veszteség, akkor ez azt jelenti, hogy tovább növekszik az egyik legnagyobb GDP-termelő ágazat vesztesége, tehát a kereskedelem nem tud hozzájárulni a magyar GDP növekedéséhez” – figyelmeztetett Kozák Tamás.

Az a veszély is fennáll, hogy mivel minden kereskedő a túlélés érdekében az olcsó beszerzési forrásokat keresi, inkább külföldről vesz meg a terméket, ezzel nő az import, ami végső soron nem jó a hazai élelmiszer-termelőknek és élelmiszer-feldolgozóknak sem.

„Ezen közgazdasági, gazdasági érvek alapján javasoljuk az árrésstop-szabályozás kivezetését” – összegzett a kereskedelmi szövetség főtitkára. A kérdésre, hogy nem lenne-e azonnali inflációfelhajtó hatása az árrésstop kivezetésének, úgy fogalmazott:

„minél később vezetik ki az árréstopot, annál nagyobb lesz az inflációs sokk,

hiszen a bázishatás miatt közben a költségek emelkednek. Végső soron a megoldást a verseny nyújtja, a vállalkozások közötti verseny fogja az inflációt kordában tartani” – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×