Idén szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ez azt jelenti, hogy augusztushoz viszonyítva nem változott az infláció mértéke – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Az elemzők az inflációban minimális emelkedésre számítottak ezzel szemben – emelte ki Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban. A maginfláció, mint augusztusban, továbbra is 3,9 százalék.

Az egyes termékcsoportokat nézve látható, hogy a háztartási energia ára 10,6 százalékkal emelkedett, ugyanakkor itt „van egy speciális elszámolási szabály”, amit figyelembe kell venni. A jelentéshez kapcsolódó metodológiai leírásban olvasható, hogy a KSH háztartási szinten számítja ki az energiáért fizetendő havi összeget, így figyelembe véve a rezsicsökkentett és a lakossági piaci ár közti különbséget.

Az élelmiszerek áremelkedési üteme mérséklődött, az augusztusi 5,4 százalékosról szeptemberre 4,7 százalékosra. Szeptemberben havi alapon a ruházkodási termékek áremelkedése 1,5 százalékos volt, „ez kifejezetten magas” áremelkedési ütemnek számít. Az elemző hozzátette, ezen termékcsoport árváltozásában nagyon jelentős ugyanakkor a szezonalitás, egy-egy havi adatból nem biztos, hogy érdemes messzemenő következtetéseket levonni.

Az árrésstopok és egyéb önkéntes árkorlátozások körülbelül 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt,

nélkülük 5,5-6 százalék környékén lenne a magyar inflációs ráta

– emelte ki Beke Károly.

A következő két-három hónapban a mostani szint környékén alakulhat az infláció, majd pedig az év utolsó hónapjaiban láthatunk 4 százalék alatti értéket. 2026 első hónapjaiban lejjebb kerülhet az infláció, akár 3 százalék alá is. A jegybanki 2-4 százalékos célsávba az inflációs ráta az idei év utolsó napjaiban, illetve a jövő év első hónapjaiban kerülhet bele.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált a legfrissebb inflációs adatokra. Mint írták, a kormány határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben, és Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre. Az árréscsökkentést november 30-ig meghosszabbították, önkéntes árkorlátozást harcoltak ki a bankok, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek, valamint a gyógyszeripari szereplők esetében is.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint ugyanakkor ha fontos cél az infláció csökkentése, akkor a kormánynak nem a kiskereskedelemben kellene keresnie a hibát, hanem más szektorokban is, és felül kellene vizsgálni az áremelést eredményező adókat és más hatósági intézkedéseket is.