Infostart.hu
eur:
361.37
usd:
310.84
bux:
0
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Macroshot of a 200 Hungarian Forint note
Nyitókép: HendrikDB/Getty Images

Bekövetkezett, amitől a Költségvetési Tanács tartott

A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.

A tanács megállapítja: a reálgazdasági növekedés az idén számottevően kisebb lesz a tervezett 3,4 százaléknál, 1 százalék alatt prognosztizálható.

A KT a költségvetési folyamatokat annak figyelembevételével értékelte, hogy a 2025. évi költségvetési törvényben elfogadott 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt a kormányzat először 4,1 százalékra emelte, majd az őszi túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jelentésben az idei évre 4,3 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) hiány szerepel. Ugyanakkor a KT szükségesnek tartja az államadósságmutató csökkenésének biztonságos elérését – írták.

A KT úgy látja: a várttól elmaradó 2025-os gazdasági növekedés, valamint a 2024. évi bázishatás miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az elmaradást mérsékli, hogy az alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához. Emellett továbbra is érdemi kockázatot látnak az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában.

Az államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya 2714 milliárd forint lett, ami a költségvetési törvényben rögzített 4123 milliárd forintos éves előirányzat 67 százaléka, míg a júniusi finanszírozási tervben és az őszi EDP-jelentésben szereplő 4774 milliárd forintos kormányzati pénzforgalmi hiányelőrejelzés 58 százalékának felel meg. A megemelt költségvetési hiánycélt nem vezették át a költségvetési törvénybe, így az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a tanács csak az eredeti - a megemelt hiánycélt nem tükröző - bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni.

A költségvetés gazdasági iránytű szerepének megtartása érdekében célszerű egyes kiválasztott mutatók előre definiált küszöbértéket meghaladó eltérése esetén a költségvetési törvény módosítása – írták. Az év első felére koncentrálódó magas pénzforgalmi hiány mellett az eredményszemléletű deficit 2025 első fél évében a KSH adatai alapján a féléves GDP mindössze 0,7 százalékát tette ki – tették hozzá.

Jelezték: a költségvetési intézkedések közül a deficit emelkedésének irányába hat a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévi bevezetése, a csed és a gyed személyi jövedelemadó mentessége, a nyugdíjas utalvány, illetve a területi közigazgatásban dolgozók béremelése. A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya program kamatcsökkentése, a Demján Sándor program és azon belül az 1+1 kkv beruházás-élénkítő támogatási program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre. Az újonnan bevezetésre került Otthon Start program költségvetési hatása az idei évben minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg.

A Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták, ezzel lehetővé vált, hogy eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális tervben meghatározott nettó kiadási pályától. Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén. Ezt figyelembe véve a nettó kiadások alakulása megfelelhet a tanácsi ajánlásokban szereplő elvárásoknak.

A tanács megállapítja: a GDP-arányos államadósság a 2024. év végi 73,5 százalékról 2025. első fél év végére 76 százalékra nőtt a magas pénzforgalmi hiány és az egész éves hiányt finanszírozó állampapír-kibocsátások nagy részének teljesítése miatt.

Az államadósság-mutató költségvetési törvényben tervezett csökkenését jelentősen nehezíti a várhatóan magasabb pénzforgalmi hiány, valamint a tervezettnél alacsonyabb nominális GDP-növekedés. A törvényben vártnál kisebb idei adósságcsökkenést mutat az őszi EDP-jelentésben kitűzött 73,1 százalékos év végi államadósság-mutató is, ami a jelentésben 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7 százalékos növekedése mellett valósul meg - írták.

Mindezek mellett a tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyamérzékenysége is fokozódott.

Címlapról ajánljuk
Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

Nyeste Orsolya és Madár István óvatosan optimista az euró bevezetését illetően

2032-re lehet olyan gazdasági helyzetben az ország, hogy be lehessen vezetni az eurót, ehhez azonban számos kritériumnak teljesülnie kell a következő években – mondta el az Inforádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Egyetértettek abban, hogy a feladat megcsinálható, de sok még a tennivaló, és kérdés, a politika mennyire kész erre.
Valósággal kilőtt a forint egy hírre, de délután jöhet a feketeleves

Valósággal kilőtt a forint egy hírre, de délután jöhet a feketeleves

A forint látványosan erősödött a csütörtöki pletykákra, miszerint a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben megállhat a kamatcsökkentéssel, és 3-ról 2,5 százalékra csökkentheti inflációs célját. Az euró árfolyama csütörtökön 367 forint környékéről 362 forintig esett, péntek reggel pedig már 361,3 forint körül járt. A dollár a hét egészében gyengült, miután Christopher Waller Fed-kormányzó mérséklődő infláció esetén változatlan kamatot vetített előre. A nap legfontosabb eseménye az amerikai munkaerőpiaci jelentés, amely érdemben átárazhatja az USA jegybankjának szeptemberi kamatdöntésével kapcsolatos várakozásokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×