2025. szeptember 26-án Debrecenben olyasmi történt, amihez foghatót utoljára talán a vasút érkezésekor látott a város. Hétévnyi várakozás, viták, és jó néhány nemzetközi válság után átvágták a szalagot Európa legmodernebb elektromosautó-gyárának kapujában. A BMW debreceni üzemének megnyitója nem csupán egy ipari esemény volt, hanem a magyar gazdaságtörténet új fejezetének kezdete. A díszvendégek között ott állt Orbán Viktor miniszterelnök és Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója. A gyár, amelyet a Covid, a chiphiány és a háborús bizonytalanság sem tudott megállítani, végül a cívisvárosban talált otthonra. Pedig egy hajszálon múlt, hogy Kassa mellett épüljön fel.

A Neue Klasse elektromos iX3-as modellje egy olyan gyárban gördül le a sorokról, amely alapjáraton teljesen fosszilismentes, sőt, saját naperőművel táplált. Aki végigsétál a hatalmas csarnokokon, láthatja, hogy ez nemcsak egy autógyár. Ez a jövő iparának előszobája.

A BMW-gyár megnyitása nem csupán Debrecen büszkesége, hanem közgazdasági tankönyvekbe illő sikertörténet. Egyetlen gyár önmagában nem szokta látványosan megmozdítani egy ország GDP-jét. Hacsak nem prémium elektromos autókat gyárt. És itt pontosan erről van szó. A 150 ezer jármű/év kapacitást és az autóipar tipikus értékláncarányait figyelembe véve a hazai hozzáadott érték elérheti az évi 650–700 milliárd forintot. Ha pedig ehhez a multiplikátorhatást is hozzávesszük (vagyis a pozitív hatásokat a beszállítók, a logisztika, az éttermek, a lakáskiadók vagy a helyi fodrászok szintjén), akkor a teljes impakt elérheti a magyar GDP 1-1,5 százalékát is.

Ráadásul a magyar autóipari sikertörténetek sorában a fenti csak egy a friss történetek közül. A BYD szegedi gyára, amely a kínai villanyautó-óriás első európai bázisa lesz, 2026-tól ugyancsak ontani fogja az autókat és a GDP-t. Igaz, eleinte csak részkapacitáson, évi 150 ezer autós volumennel, ám még ez is hozzáadhat 0,5–0,7 százalékpontot a magyar GDP-hez. Ha pedig teljes kihasználtsággal pörög majd az üzem, akkor ez az érték akár duplaennyi is lehet.

Ez a két gyár együtt tehát már 2026-ban nagyjából 2 százalékkal növelheti a magyar GDP-t, hosszú távon pedig a hatás inkább 3 százalék körül várható. Vagyis Debrecen és Szeged tartós, erős motorja lesz a hazai gazdaságnak.

A gazdaságtörténet tele van példákkal, amikor egy-egy új iparág, legyen az a gőzgép, a vasút vagy a szilíciumcsip, egész országok sorsát formálta át. Ma Magyarországon az elektromos autógyártás játssza ezt a szerepet. A BMW és a BYD gyára olyan két nagy teljesítményű motorral tolja meg a magyar ipari termelést. Bár az is tény, hogy a kacskaringóssá váló világpiaci útviszonyok miatt jöhetnek még zökkenők az úton. Az exportkereslet, a hazai beszállítók aránya, vagy az energiaárak mind beleszólhatnak abba, hogy a két üzem mennyi értéket termel majd hazánknak.

Ám ha egyszer majd unokáink megkérdezik, miért lett Debrecen az elektromos autógyártás fővárosa, akkor idézzük majd fel, hogy mindez egy szeptemberi napon kezdődött. Egy napon, amikor a magyar miniszterelnök és a bajor vezérigazgató együtt vágták át a szalagot, mely mozdulattal a magyar GDP-nek is komoly lökést adtak.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense