Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, áprilisi kamatmeghatározó ülésén sem módosított a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán. Az előző, április 29-i kamatdöntő ülésen a monetáris tanács egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását. A tanácstagok megerősítették azon álláspontjukat, miszerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

Az MNB Monetáris Tanácsa továbbra is indokoltnak látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, keddi közleményük szerint ugyanis mind a külső környezet, mind a belföldi folyamatok vegyesen alakultak. Bár a befektetői hangulat világszerte javult, a piaci bizonytalanságok és az inflációs várakozások erősödnek, Magyarországon pedig a gazdasági növekedés egyelőre elmarad a várakozásoktól. Belföldön a fogyasztói bizalom is visszafogott még, bár a foglalkoztatás szintje változatlanul magas, az újabb beruházások pedig javítják a hosszabb távú kilátásokat. A belső kereslet élénkülése mellett átmenetileg ugyan mérséklődhet a folyó fizetési mérleg aktívuma, de a következő években jelentős többlet várható, miközben a költségvetési hiány és az adósságráta mérséklődik. A lakossági hitelezés már élénkül, a vállalati az év második felében lendülhet föl, a bankok tőkeellátottsága erős, a likviditás továbbra is bőséges.

Magyarországon az élelmiszerek inflációja áprilisban elmaradt az iparcikkek és a piaci szolgáltatások mértékétől, az áremelkedés üteme pedig a következő hónapokban megközelítheti a jegybanki toleranciasáv felső szélét, de az inflációs cél teljesítéséhez az inflációs várakozásoknak is csökkeniük kell – tették hozzá. A nyersanyagárak esése a testület szerint rövid távon mérsékelheti a pénzromlás ütemét, a nemzetközi piac bizonytalanságai viszont a felfelé mutató kockázatokat erősítik.

A közlemény szerint a jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával járulhat hozzá a leghatékonyabban a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, ezzel együtt a fenntartható gazdasági növekedéshez. A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez – írták.

Az előző, április 29-i kamatdöntő ülésen a testület egyetlen döntési javaslatot tárgyalt, az alapkamat változatlan szinten tartását, amely megfelelt az elemzői várakozásoknak. Varga Mihály, aki március óta tölti be a jegybankelnöki posztot, az akkori döntést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy most a tartós árstabilitás elérése áll a monetáris politika fókuszában.

Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.