Infostart.hu
eur:
391.89
usd:
340.47
bux:
123046.55
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Pixabay

Új bánya indul Grönlandon

Dán-francia bányavállalat kapott szerdán kitermelési engedélyt Grönlandon olyan holdkőzetszerű ásványra, amely forradalmasíthatja, környezetkímélőbbé teheti az alumíniumtermelést.

A grönlandi hatóságok a 30 évre szóló koncessziót a Greenland Anorthosite Mining (GAM) vállalatnak biztosították az ásványkincsekben, földgázban és kőolajban is gazdag - Dán Királysághoz tartozó - autonóm sziget nyugati felében. A céget a francia Jean Boulle Group befektetési cég, valamint Grönland és Dánia befektetési alapjai támogatják.

A szóban forgó ásvány az anortozit, amely a Hold kérgének egyik fő alkotóeleme, s főleg alumíniumból, kovából és kalciumból tevődik össze.

A GAM első körben zúzott anortozitot tervez szállítani az üvegszálas eszközök gyártóinak, amelyeknél a kaolint válthatná ki alapanyagként. A további törekvések arra irányulnak, hogy a bauxitot is kiváltsák az alumíniumtermelésben, csökkentve a károsanyagkibocsátást.

Naaja Nathanielsen, Grönland ásványi erőforrásokért felelős minisztere a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy reményei szerint a bánya öt éven belül üzemelhet. Nathanielsen szerint az Egyesült Államok geopolitikai érdeklődése Grönland iránt még nem jelentkezett kézzelfogható befektetésként. "Jelenleg a nagy felhajtás még nem eredményezett megnövekedett étvágyat a közvetlen befektetések iránt Grönlandon" - húzta alá. Ugyanakkor az európai partnerekkel zökkenőmentesebbé vált a párbeszéd, ami szerinte nemcsak az amerikai kormány "zajkeltése", de "évek intenzív együttműködésének eredménye".

Az Északi-sarkvidéki térség azt követően került ismét a figyelem központjába, hogy Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése óta többször jelezte, hogy szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna, és a törekvést amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta.

A hatalmas sziget bányászata csak lassan fejlődik, még csak két kisebb bánya működik.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×