Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
328.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Új bánya indul Grönlandon

Dán-francia bányavállalat kapott szerdán kitermelési engedélyt Grönlandon olyan holdkőzetszerű ásványra, amely forradalmasíthatja, környezetkímélőbbé teheti az alumíniumtermelést.

A grönlandi hatóságok a 30 évre szóló koncessziót a Greenland Anorthosite Mining (GAM) vállalatnak biztosították az ásványkincsekben, földgázban és kőolajban is gazdag - Dán Királysághoz tartozó - autonóm sziget nyugati felében. A céget a francia Jean Boulle Group befektetési cég, valamint Grönland és Dánia befektetési alapjai támogatják.

A szóban forgó ásvány az anortozit, amely a Hold kérgének egyik fő alkotóeleme, s főleg alumíniumból, kovából és kalciumból tevődik össze.

A GAM első körben zúzott anortozitot tervez szállítani az üvegszálas eszközök gyártóinak, amelyeknél a kaolint válthatná ki alapanyagként. A további törekvések arra irányulnak, hogy a bauxitot is kiváltsák az alumíniumtermelésben, csökkentve a károsanyagkibocsátást.

Naaja Nathanielsen, Grönland ásványi erőforrásokért felelős minisztere a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy reményei szerint a bánya öt éven belül üzemelhet. Nathanielsen szerint az Egyesült Államok geopolitikai érdeklődése Grönland iránt még nem jelentkezett kézzelfogható befektetésként. "Jelenleg a nagy felhajtás még nem eredményezett megnövekedett étvágyat a közvetlen befektetések iránt Grönlandon" - húzta alá. Ugyanakkor az európai partnerekkel zökkenőmentesebbé vált a párbeszéd, ami szerinte nemcsak az amerikai kormány "zajkeltése", de "évek intenzív együttműködésének eredménye".

Az Északi-sarkvidéki térség azt követően került ismét a figyelem központjába, hogy Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése óta többször jelezte, hogy szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna, és a törekvést amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta.

A hatalmas sziget bányászata csak lassan fejlődik, még csak két kisebb bánya működik.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×