Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal csökkent tavaly márciushoz viszonyítva.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának összességében 5,9 százalékos emelkedésén belül a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,8, a használtcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,2 százalékkal nőtt az eladások volumene, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,0 százalékkal emelkedett.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 0,7 százalékkal csökkentek.

A KSH adatai szerint márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1630 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

Január–márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene – derül ki a KSH jelentéséből.

Átmeneti megtorpanás után bővülés

A kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült - állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A Nemzetgazdasági Minisztérium az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. A két hónapot tehát együttesen kell vizsgálni, amely alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat – írták a közleményben.