Az MBH AgrárTrend Index értéke március végén a 48 pontos skálán 32,4 pontot mutatott, ezzel némileg távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. A negyedéves és éves összevetésben egyaránt 1,3 pontos csökkenés elsősorban a több mint 50 év után megjelenő száj- és körömfájás betegség közvetett és közvetlen hatásaival magyarázható.

A madárinfluenza-járvány, a vámháborúk és az árréskorlátozások rövid távon szintén növelték a bizonytalanságot az agráriumban - tették hozzá.

Az ágazatban tapasztalható óvatosságot tükrözi, hogy a vizsgált 12 termékpálya közül három - a hajtatott- és a szabadföldizöldség-termesztők, valamint a szőlő-bortermelők - tartják továbbra is kedvezőnek a kilátásokat. A keresleti piacnak köszönhetően a hajtatott zöldség, a húsvéti időszakban tapasztalható igény révén a tojás-, valamint a jó állapotban lévő vetések és a kedvező felvásárlási árak nyomán a búzatermékpálya adta a legkedvezőbb értékelést.

A magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztés esetében a visszajelzések szerint az őszi vetések az ország nagyobb részén általánosságban véve jó, a csapadékhiányos térségekben ennél valamivel gyengébb, kielégítő állapotban vannak.

A hazai terményárak a világpiaci tendenciákkal szemben jelenleg inkább keresleti piacot tükröznek, kedvező exportfeltételek mellett. A termelői árak az első negyedévben 20-25 százalékkal haladták meg a bázis időszakit.

A gyümölcstermesztőknél a hirtelen betörő tavaszi fagyok az ország egyes pontjain több fajtánál is elvitték az idei termés nagyját, amit a hazai ültetvények java még részben sem tud kompenzálni. A nagyobb gyümölcstermesztő országokban szintén jelentős terméskieséssel kell számolni - ismertették.

Az ágazatban a zöldségtermesztők, azon belül is a hajtatott kertészetek kilátásai a leginkább pozitív, legfőképp a zárt, termesztési környezetnek és a javuló magyar piaci pozícióknak köszönhetően.

A szőlő-bor kategóriában az inputárak növekedésével összhangban 5-8 százalékkal nőttek az árak - áll az elemzésben.

A száj- és körömfájás megbetegedés leginkább a szarvasmarha-ágazatot sújtotta. A vírus öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőtelepet érintett, 25-30 milliárd forintnyi kárt okozva. A vírus további terjedése a hazai élelmiszer-gazdaság ötödét - mintegy 2700 milliárd forint értékben - érintheti, ezért kulcsfontosságú a védekezés - hangsúlyozták.

A sertéságazatban a korábbi tapasztalatok miatt előrébb járnak a védekezésben, míg a baromfiszektorban a madárinfluenza rontotta a kilátásokat. A tojásnál a húsvét körüli kereslet viszonylag jól alakult, az árréskorlátozás azonban kis teret hagyott az árazásra - írták.