Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
airbnb utazás nyaralás apartman lakberendezés nyaraló
Nyitókép: Pixabay

Így változtak a lakbérek a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken – grafikonok

KSH-ingatlan.com lakbérindex: márciusban a lakbérek a fővárosban 0,7 százalékkal, országosan 0,1 százalékkal emelkedtek.

A KSH-ingatlan.com márciusi lakbérindexe szerint a fővárosi lakbérek 0,7 százalékkal emelkedtek februárhoz képest, országos szinten 0,1 százalékos volt a drágulás, ami lényegében stagnálás, éves összevetésben a budapesti 6,7 százalékos növekedést országosan 7,6 százalékos drágulás kísérte márciusban - közölte az ingatlan.com.

Április elején a fővárosban az átlagos bérleti díj 250 ezer forint volt. Hozzátették, hogy már nincs olyan vármegyeszékhely, ahol 100 ezer forint alatt maradna az átlagos lakbér. A legdrágább nagyváros Debrecen, amely tizenegy budapesti kerületet is megelőz a 225 ezer forintos átlagértékével.

Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője a közleményben kifejtette, hogy a bérleti díjak növekedése jelentősen elmaradt a 2025 januárjában tapasztalt évi 9-10 százalékos emelkedéstől.

A Budapesten márciusban bekövetkezett havi drágulás főként a pesti belső kerületeknek és a budai hegyvidéki városrészeknek köszönhető, amelyekben 1 százalékot meghaladó növekedés történt. Jelenleg országosan több mint 17 700 kiadó lakóingatlanból válogathatnak a bérlők, ám a kínálat az előző hónapokban látott befektetői aktivitás miatt még tovább emelkedhet - tette hozzá.

Az ingatlan.com adatai szerint április első másfél hetében a XIII. kerületben volt a legtöbb elérhető kiadó lakás, az átlagos bérleti díj 250 ezer forintot tett ki. A második legszélesebb választékot a XI. kerület nyújtja 260 ezres átlagárral, a harmadik pedig a VI. kerület, ám ott 280 ezer forint a kiadó ingatlanok középértéke. Csepel a legolcsóbb, 180 ezer forintos átlagos bérleti díjjal.

A vármegyeszékhelyek között a legdrágább Debrecent Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs és Veszprém követi, utóbbi vármegyeszékhelyeken 170-190 ezer forint az átlagos lakbér - ismertették a közleményben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×