Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
325.75
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Young professional working with human resources software on computer
Nyitókép: grinvalds/Getty Images

Ilyen béremeléssel kalkulálhatunk az idén – felmérés

Idén tízből hat munkáltató tervez béremelést, amelynek mértéke átlagosan 8,4 százalék – közölte a Profession.hu a friss munkáltatói felmérésének eredményei alapján. Az előrejelzések szerint a tavalyi bérfejlesztésnél kisebb mértékű lesz a növekmény.

Az állásportál a januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.

Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője elmondta, hogy idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az év során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredmények szerint +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, így végül a válaszadók 73 százaléka döntött a fizetésemelés mellett.

Jelezték ugyanakkor, hogy bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen emelték a fizetéseket, annak mértéke végül a tervezett 12,5 százaléknál kisebb, átlagosan 10,1 százalék lett,

az idén szerényebben kalkulálnak a munkáltatók: átlagosan 8,4 százalékkal.

A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 embernél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5 százalékos, míg a kelet-magyarországi vállalkozások (átlag 10,4 százalék) és a kizárólag fizikai munkát végzőknek (átlag 11,6 százalék) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.

Míg az aktuális vállalati előrejelzésekből az látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni, a munkavállalók részéről erősebb az igény a fizetésemelésre, tízből hatan már most mégis úgy vélik, hogy a teljesülés mértéke elmarad majd az elvárásuktól.

Béren kívüli juttatások is változhatnak

Arra is felhívták a figyelmet, hogy folyamatosan csökken azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22 százalék) emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban és 2024-ben 29, illetve 25 százalék volt), mégpedig átlagosan 7 százalékkal. A munkáltatók 73 százaléka viszont nem fog változtatni.

A Profession.hu felmérése szerint a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okok közül a megkérdezettek a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását, illetve az új szakemberek megszerzését jelölték meg. A vállalatok 4 százaléka ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8 százalékkal - olvasható az állásportál felmérésében.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Egy új felmérés szerint 7 fontos amerikai szövetségi államban a demokrata jelöltek több voksra számíthatnak a keddi félidős választásokon, mint a republikánusok. Mindez azért lényeges, mert Donald Trump elnök számára valósággá válhat, hogy a törvényhozás mindkét házában az ellenfelei lesznek többségben.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Tisza-kormány: Ókovács Szilvesztert az Operaház, Feledy Botondot a Külügyi Intézet éléről menesztették

Tisza-kormány: Ókovács Szilvesztert az Operaház, Feledy Botondot a Külügyi Intézet éléről menesztették

November 4-én megkezdődik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A parlamentben a nyilvános ügynöklisták és a magántőkealapok mellett a milliárdosok vagyonadójáról, az új legfőbb ügyészről, a december 24-i munkaszüneti napról és a költségvetésről is szó lesz; a TISZA-frakció támogatja Fejes Péter legfőbb ügyésszé választását. A költségvetési vitában további módosításokra készülnek, köztük a volt köztársasági elnökök alapítványok támogatására fordítható, évi több tízmillió forintos keretének megszüntetésére. Matolcsy Ádám és Stofa György körözését a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának fejvadászai vették át. Az Alkotmánybíróság teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta a testület elnökévé. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát, miután az intézmény átvilágítása minisztériumi jóváhagyás nélkül megállapított vezetői prémiumokat, vitatott szerződéseket és a produkciók költségelszámolásával kapcsolatos hiányosságokat tárt fel. Két kórházigazgatónak is mennie kellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×