Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Young professional working with human resources software on computer
Nyitókép: grinvalds/Getty Images

Ilyen béremeléssel kalkulálhatunk az idén – felmérés

Idén tízből hat munkáltató tervez béremelést, amelynek mértéke átlagosan 8,4 százalék – közölte a Profession.hu a friss munkáltatói felmérésének eredményei alapján. Az előrejelzések szerint a tavalyi bérfejlesztésnél kisebb mértékű lesz a növekmény.

Az állásportál a januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.

Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője elmondta, hogy idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az év során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredmények szerint +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, így végül a válaszadók 73 százaléka döntött a fizetésemelés mellett.

Jelezték ugyanakkor, hogy bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen emelték a fizetéseket, annak mértéke végül a tervezett 12,5 százaléknál kisebb, átlagosan 10,1 százalék lett,

az idén szerényebben kalkulálnak a munkáltatók: átlagosan 8,4 százalékkal.

A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 embernél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5 százalékos, míg a kelet-magyarországi vállalkozások (átlag 10,4 százalék) és a kizárólag fizikai munkát végzőknek (átlag 11,6 százalék) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.

Míg az aktuális vállalati előrejelzésekből az látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni, a munkavállalók részéről erősebb az igény a fizetésemelésre, tízből hatan már most mégis úgy vélik, hogy a teljesülés mértéke elmarad majd az elvárásuktól.

Béren kívüli juttatások is változhatnak

Arra is felhívták a figyelmet, hogy folyamatosan csökken azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22 százalék) emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban és 2024-ben 29, illetve 25 százalék volt), mégpedig átlagosan 7 százalékkal. A munkáltatók 73 százaléka viszont nem fog változtatni.

A Profession.hu felmérése szerint a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okok közül a megkérdezettek a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását, illetve az új szakemberek megszerzését jelölték meg. A vállalatok 4 százaléka ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8 százalékkal - olvasható az állásportál felmérésében.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×