A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy a két ország rövidesen közösen belevág egy újabb nagy energiabiztonsági beruházásba, egy új kőolajvezeték építésébe, amely Magyarország és Szerbia ellátásához is hozzá fog járulni.

Elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással. „Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta–Algyő–Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz” – tudatta.

„A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi beruházás, amely három évet fog igénybe venni, s jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni” – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy jól halad azon beruházás előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását. „Az eddigi sikerekre alapozva készen állunk arra, hogy belevágjunk az új nagy közös beruházásunkba” – mondta.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban elég gyakoriak az energiaválságok, amelyeket nem ritkán „politikai hisztériakeltés” okoz, ilyen helyzetben pedig nagy szükség van a saját forrásokkal csak korlátozottan rendelkező országok szoros együttműködésére és folyamatos konzultációjára. Ennek kapcsán leszögezte:

„ma már nem túlzás azt állítani, hogy nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül”.

„Magyarország földgázellátásának csaknem a száz százaléka Szerbián keresztül érkezik. A tavalyi évben egy brutális rekordot állítottunk fel azzal, hogy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül a Török Áramlat vezetéken” – jelentette ki.

„Szerbia ismételten bizonyította, hogy megbízható tranzitország. Abszolút nyugodtak lehetünk afelől, hogy Szerbián keresztül a földgázszállítás Magyarországra rendben van. Ez azért nagy szó, mert sajnos nem minden szomszédunk viselkedik megbízható tranzitországként” – mutatott rá.

A miniszter ezzel összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy a távozó amerikai adminisztráció a hivatali ideje végén újabb energetikai szankciókat rendelt el, amelyekkel „abszolút politikai bosszútól vezérelve kibabrált a közép-európai térséggel”. Ennek megfelelően a régió közös problémájának nevezte a szerbiai olaj- és üzemanyagellátást biztosító orosz vállalat szankcionálását, ez ugyanis más országokban is kihívásokat okozhat.

„Könnyen okozhat áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból (…), és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát” – fogalmazott.

„Szeretnék elkerülni ezt a helyzetet. Szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet. Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon” – összegzett.