Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Unsplash

Kevesebb új autó talált gazdára novemberben az Európai Unióban

Szinte az egész EU-ban tapasztalható volt a csökkenés az előző év azonos időszakával összehasonlítva, egyedül Spanyolország jelentett kivételt.

Csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban novemberben az egy évvel korábbihoz képest az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA honlapjára csütörtökön fölkerült adatok szerint.

A novemberben eladott személyautók száma éves szinten 1,9 százalékkal 869 ezer 816-ra csökkent az októberi 1,1 százalékos növekedést követően. Az EU négy vezető autópiacából háromban csökkentek az eladások novemberben. A kivétel Spanyolország volt, ahol 6,4 százalékos növekedést jegyeztek föl. Eközben az eladások Franciaországban 12,7 százalékkal, Olaszországban 10,8 százalékkal, Németországban pedig 0,5 százalékkal estek tavaly novemberrel összevetve.

Az idei első tizenegy hónapban 9,7 millió új személyautót adtak el az EU-ban, 0,4 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakkal összevetve.

A vizsgált időszakban Spanyolországban 5,1 százalékkal nőtt az értékesítés, míg Franciaországban 3,7 százalékkal, Németországban 0,4 százalékkal, Olaszországban pedig 0,2 százalékkal csökkent.

A kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése egy év alatt 16,3 százalékról 15 százalékra süllyedt idén novemberben, a hibrid-elektromos autóké (HEV) 27,5 százalékról 33,2 százalékra nőtt. A hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autók piaci részesedése 8,1 százalékról 7,6 százalékra mérséklődött.

Az EU-ban a benzines autók piaci részesedése 32,5 százalékról 30,6 százalékra csökkent a dízelmotorosoké 12,3 százalékról 10,6 százalékra esett.

Az ACEA honlapján szereplő adatok szerint Magyarországon novemberben 10 ezer 647 új autót adtak el, 28,4 százalékkal többet a tavaly novemberi 8293-nál. A dízeles autók eladása 43,7 százalékkal, 1364-re ugrott, míg a benzineseké 33,1 százalékkal, 3243-ra emelkedett. A BEV-autók eladása 22,3 százalékkal 648-ra emelkedett, a PHEV-autóké 0,5 százalékkal 429-re csökkent, a HEV-autóké pedig 25,1 százalékkal 4895-re nőtt.

Tavaly az Európai Unió autópiaca erőteljes, 13,9 százalékos bővüléssel zárt 2022-höz képest, 10,5 millió új autót értékesítettek.

Kétszámjegyű növekedést regisztráltak a legtöbb országban, köztük a három legnagyobb piacon: Olaszországban (18,9 százalékkal), Spanyolországban (16,7 százalékkal) és Franciaországban (16,1 százalékkal). Németországban tavaly szerényebben, 7,3 százalékkal nőtt az új autók értékesítése.

A kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése tavaly 14,6 százalékra emelkedett az előző évi 12,1 százalékról, megelőzve ezzel a dízelét, amelynek részesedése 16,4 százalékról 13,6 százalékra csökkent. A benzines autók 35,3 százalékos piaci részesedéssel megőrizték vezető helyüket, de részarányuk csökkent a 2022. évi 36,4 százalékról. Tavaly a második legnagyobb szeletet az autópiacon a hibrid-elektromos autók (HEV) szerezték meg, 25,8 százalékos piaci részesedéssel, ami nagyobb az egy évvel korábbi 22,7 százaléknál. A hálózatról is tölthető, plug-in hibrid (PHEV) autók piaci részesedése ugyanakkor 9,4 százalékról 7,7 százalékra csökkent.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×