Nagy Márton arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben három válságot kezelt a kormány hatékonyan és sikeresen. 2025 pedig a gazdasági helyreállítás éve lesz, amelyet a gazdasági semlegesség talaján alapoz meg a kabinet – jelentette ki tárgybizottsági meghallgatásán a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton kifejtette, a megváltozott helyzetre a 21 pontos új gazdaságpolitikai akciótervvel reagál a kabinet, amely összesen 4200 milliárd forintot mozgat majd meg, 2800 milliárdot a családok, és 1400 milliárdot a vállalkozások oldalán.

A miniszter azt mondta, hogy a belső fogyasztás, a belső konjunktúra helyreállt, az inflációt szintén stabilizálták. Hangsúlyozta, hogy a 2023-as inflációs sokkhoz hasonlóval nem fogunk szembesülni a jövőben. 2022-ben és 2023-ban az infláció megette a béreket, az emberek életszínvonala romlott, ez nem történhet meg még egyszer – húzta alá. A tárcavezető elmondása alapján a reálkeresetek helyreálltak, idén 9 százalékkal emelkedtek, 2025-ben pedig 4-5 százalékos reálkereset-emelkedés lehet, amelyet megalapozhat a nemrég megkötött bérmegállapodás is.

A miniszter kiemelte, hogy a külső konjunktúráról már nem tud ilyen kedvező híreket megosztani. A német gazdaságot, mint fogalmazott, teljesen elpusztították, reméli, hogy februárban a németek ezt felismerik, akkor lesznek ugyanis a választások Németországban. A növekedésről szólva Nagy Márton azt mondta, hogy idén 0,7 százalék lehet a GDP bővülése, jövőre pedig a költségvetés 3,4 százalékkal tervez.

Kérdések és válaszok

A miniszter számos kérdést kapott, jó hosszú volt a bizottsági ülés. A DK-s Dávid Ferenc a gazdasági semlegesség értelmezhetőségéről kérdezte. Azt mondta, hogy eddig is attól vettek, aki olcsóbban kínálta a terméket, jöjjön az keletről, nyugatról, délről vagy északról. Dávid Ferenc azt is vitatta, hogy sikeres volt-e a válságkezelés, amelynek eredményeként 2023-ban lényegében recesszióba került a magyar gazdaság, idén pedig alig növekszik.

Csárdi Antal volt LMP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem lehet az infláció teljes letöréséről beszélni, hiszen az élelmiszerek ára még mindig az átlag felett emelkedik: a novemberi infláció 3,7 százalék volt, de az élelmiszerek ennél az átlagos adatnál nagyobb mértékben (4,9 százalék) emelkedtek. Csárdi Antal azt is felvetette, hogy támogatja a miniszter azt, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen.

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője a forintárfolyam alakulását nevezte aggasztónak, mert mint mondta, ez az import oldalon és az államadósságon keresztül is felfelé nyomja az inflációt. A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt vetette fel, hogy a kormánynak van-e hosszú távú stratégiája a hazai fizetőeszköz védelmére.

Nagy Márton válaszában elsőként Dávid Ferenc DK-s képviselőnek elmondta, hogy a hazai gazdasági növekedés idén még nyáron a nagy elemzőházak is 2-3 százalék feletti GDP-bővülési adatot vártak, év elején pedig 4 százalékot, tehát nem ők voltak túlzóan optimisták, és senki nem számított arra, hogy a német gazdaság ennyire rosszul fog teljesíteni.

A gazdasági semlegesség kritikáját szintén furcsállotta a DK részéről Nagy Márton, hiszen mint mondta, ez a párt támadta a legjobban a keleti nyitás politikáját. A miniszter konstruktívnak egyedül Csárdi Antal, illetve Z. Kárpát Dániel felvetéseit nevezte, azt mondta, hogy ezekről lehet vele egyeztetni.

A gazdasági bizottság után a költségvetési bizottság is meghallgatja kedden Nagy Mártont az idei év eredményeiről.