Az Országgyűlés keddi határozata szerint a Tisza-tó is kiemelt fejlesztési térség lett. Szerdán este megjelent, csütörtöktől pedig hatályba is lépett a kormány határozata arról, ez melyik vármegyében melyik települést érinti - írja a 24.hu.

Az eddigi négy kiemelt fejlesztési térség – a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció, a Közép-Duna-menti térség – egészült most ki a Tisza-tóval. A kormány érvelése szerint ezzel emelkedik a tó területpolitikai státusza, komplex célok mentén valósulhatnak meg a fejlesztések, amelyek hozzájárulnak a térség gazdasági, társadalmi helyzetének javulásához.

A mostani határozat négy vármegye 47 települését érinti

Borsod-Abaúj-Zemplén

• Ároktő
• Borsodivánka
• Négyes
• Tiszabábolna
• Tiszadorogma
• Tiszavalk

Hajdú-Bihar

• Egyek
• Hortobágy
• Tiszacsege

Heves

• Átány
• Besenyőtelek
• Dormánd
• Egerfarmos
• Erdőtelek
• Heves
• Hevesvezekény
• Kisköre
• Kömlő
• Mezőszemere
• Mezőtárkány
• Pély
• Poroszló
• Sarud
• Tarnaszentmiklós
• Tenk
• Tiszanána
• Újlőrincfalva

Jász-Nagykun-Szolnok

• Abádszalók
• Berekfürdő
• Karcag
• Kunhegyes
• Kunmadaras
• Nagyiván
• Tiszabő
• Tiszabura
• Tiszaderzs
• Tiszafüred
• Tiszagyenda
• Tiszaigar
• Tiszaörs
• Tiszaroff
• Tiszaszentimre
• Tiszaszőlős
• Tomajmonostora

Latorcai Csaba, a közigazgatási és területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára korábban azzal érvelt, hogy a Tisza-tó térségét a közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a közös fejlesztési célok meghatározása, a vízparti szabályozás terén, ezért a tavat középpontba állító fejlesztési megközelítés szükséges.

A koordinált fejlesztéssel bővülhet a turisztikai célpontok száma.

Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, a Tisza-tó jelenlegi állapotának megőrzése, védelme érdekében meg kell akadályozni a túlzott fejlesztéseket, meg kell védeni a tó értékét adó vadvízi arculatot.