A Balatoni üdülőkörzet, a Tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció és a Közép-duna-menti régió után a Tisza-tó térsége is bekerül a 2014-ben elfogadott országos területfejlesztési koncepcióba - mondta előterjesztői expozéjában a parlamentben Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

"A Tisza-tó térségének kiemelt térséggé nyilvánítása helyi összefogáson és helyi egyetértésen alapul, amely hatékony és szervezett együttműködést igényel a központi és a helyi, valamint a térségi, vármegyei, önkormányzati és kormányzati szereplőktől is. A kiemelt térséggé nyilvánítást többek között az indokolja, hogy a négy vármegyét, Hevest, Jász-Nagykun-Szolnokot, Hajdú-Bihart és Borsod-Abaúj-Zemplént érintő közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a közös fejlesztési célok meghatározása és a vízparti szabályozás. Ezen kihívások kezelésére mindenféleképpen egy átfogó, a Tisza-tavat középpontba állító térségfejlesztési megközelítés szükséges, ami a jelenlegi helyzetből ki tudja mozdítani Magyarországnak ezt a csodálatos vidékét, és egységes, mind működésében, mind finanszírozásában az eddigiekhez képest még gyümölcsözőbb együttműködést tud életre hívni az egyes szereplők között" - részletezte.

A Tisza-tó turisztikai, természeti és vízgazdálkodási szempontból egyaránt fontos - mondta vezérszónoki felszólalásában a fideszes Szeberényi Gyula.

A KDNP-s Hollik István Ausztriával példálózott, ahol turisztikai desztinációkban gondolkodnak. A fejlesztéspolitikának így térségi elven kell működnie, mert csak ez vezet sikerre - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Dócs Dávid örvendetesnek nevezte, hogy újabb kiemelt térsége lesz az országnak, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Tisza-tó nem fog a Balaton sorsára jutni, amely mellett szavai szerint luxusszállók nőnek ki a földből, jachtkikötők létesülnek, és elveszik a hétköznapi magyar emberektől a tavat olyan üzleti csoportok, oligarchák, akik rátelepedtek erre a közkedvelt üdülőövezetre.