Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével (j) tárgyal a Karmelita kolostorban 2024. október 28-án.
Nyitókép: MTI/Fischer Zoltán

Forró témában egyeztetett Orbán Viktor az MKIK elnökével

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 intézkedéséről egyeztetett Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével – tájékoztatott a kormányfő sajtófőnöke.

A megbeszélésen megállapították: a világgazdaság a koronavírus-járvány és a háború következtében megváltozott. Ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség. A gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés.

Orbán Viktor elmondta: az új gazdaságpolitikai akcióterv három alappilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a Demján Sándor Programon, melynek célja a vállalkozások méretének megduplázódása.

A tárgyaláson Orbán Viktor kifejtette: sikeresnek és eredményesnek tartja a kormány és a gazdasági kamara vezetésének sok éve tartó együttműködését, és készen áll ennek folytatására – ismertette Havasi Bertalan.

Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×