A nemzetgazdasági miniszter még szeptemberben jelentette be, hogy 2028-ra lehet ezer eurós a minimálbér és egymillió forintos a bruttó átlagbér. Nagy Márton szerint ennek feltétele, hogy a gazdaság növekedés a következő években elérje a 3-6 százalékot. A tervezet a kormány 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervében is szerepel.

A GKI vezérigazgatója az InfoRádióban arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kormány háromszázalékos éves átlagos infláció mellett szeretne tíz százalék fölötti béremelést adni, az nem életszerű, mert az árak meg fognak lódulni. Molnár László hangsúlyozta: az egymilliós átlagbérrel a fizetések vásárlóereje nem lesz akkora, mint a mostani árszinten lenne, ezért az intézkedés értelme megkérdőjelezhető.

Felidézte, hogy az elmúlt húsz évben, amikor dinamikus volt a gazdasági fejlődés – kiemelten 2014-től 2019-ig –, akkor az átlagos éves reálkereset-növekedési ütem három százalék körül volt. Számítása szerint, ha három százalék az infláció és három százalék a reálkereset-növekedés, akkor nominálisan 6-6,5-7 százalékos keresetnövekedés megvalósítható lenne, de így

négy év alatt 30 százalékkal emelkedne nominálisan a bér, az átlagbér pedig 800 ezer forint körül lenne az ígért egymillióval szemben.

A GKI nemrég közzétett elemzésében megállapította, hogy a kormány céljának megvalósításához – a 2028-as ezer eurós minimálbérhez, illetve a bruttó egymilliós átlagkeresethez – 500 forintos euróárfolyam lenne ideális.

"Ennek egyik oka az, hogy a magyar versenyszférában az exportáló üzemek jellemzően rendkívül alacsony hozzáadott értékű termelést folytatnak, és árbevétel arányosan, ha megnézzük, hogy mekkora a bérköltség, és mekkora lenne az emelés, amit végre kellene hajtani, akkor négy éven belül a vállalati profitok teljesen eltűnnének ebben a szektorban" – magyarázta a vezérigazgató. Hozzátette: ahhoz, hogy az exportdinamika fönnmaradhasson, és ezek a vállalkozások működni tudjanak, az kell, hogy megérje nekik Magyarországon működni, ahhoz pedig

a kormány által tervezett 420 forint körüli forint/euró árfolyam 2028-ra nem fedezi ezeket a költségnövekedéseket.

Molnár László emlékeztetett, hogy a kormány feltételekkel tervez a bérfelzárkózással kapcsolatban: a nemzetgazdasági miniszter is hangsúlyozta, hogy ezek a célok akkor valósíthatóak meg, ha négy százalék körüli gazdasági növekedést produkál Magyarország, illetve a versenyképesség is javul, mert az intézkedés nem járhat olyan áldozattal, amely a cégek működését veszélyezteti.

Felhívta a figyelmet: "ha nincs termelékenységnövekedés, nem lesz béremelkedés. Magyarországon 13 év alatt volt 15 százalék a termelékenység emelkedése, és ez az egyszázalékos éves termelékenységnövekedés nem alapozta meg." Értékelése szerint visszamenőleg nézve sem teljesült az elvárás, miközben most a kabinet rohamléptekkel akar rágyorsítani a béremelésre, aminek szerinte nincs esélye.

Összegzésében kiemelte, hogy a béremelések megvalósítása lassú folyamat, beruházásigényes, sok feltétele van annak, hogy megvalósítható legyen, és ez általában egy hosszabb távú tudatos tevékenység eredménye.