Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Fény az alagút végén? Csökken a csomagolási hulladék

Az Európai Unióban 83,4 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2022-ben, lakosonként 186,5 kilogramm, ami 3,6 kilogrammal kevesebb a 2021-es adatoknál, de 31,7 kilogrammos növekedés 2012-höz képest - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint az unióban 2022 folyamán keletkezett összes csomagolási hulladék 41 százalékát papír és karton, 19 százalékát műanyag, 19 százalékát üveg, 16 százalékát fa és 5 százalékát fém tette ki.

Minden uniós lakos 2022-ben átlagosan 36,1 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt, ebből 14,7 kilogrammot hasznosítottak újra. Tízéves viszonylatban, 2012 és 2022 között a keletkező műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 7,6 kilogrammal, annak újrahasznosított mennyisége 4 kilogrammal nőtt.

Az uniós tagállamokban keletkezett műanyag csomagolási hulladék 41 százalékát hasznosították újra 2022-ben, ami enyhe növekedés 2012-hez képest, amikor ez az arány 38 százalék volt.

A tagországok között Szlovákia jelentette a legmagasabb, 60 százalékos újrahasznosítási arányt, majd Belgium (54 százalék), Németország és Szlovénia (mindkettő 51 százalék). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Máltán jegyezték fel, ahol a műanyag csomagolási hulladék 16 százalékát hasznosították újra, majd Dániában (23 százalék), Franciaországban és Ausztriában (mindkettő 25 százalék) - közölte az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×