Infostart.hu
eur:
398.47
usd:
343.86
bux:
100518.47
2025. augusztus 2. szombat Lehel
munkavállaló álmos kiégés
Nyitókép: Pixabay

Hatnapos munkahét a görögöknél: több bér, sok kockázat

Görögországban július elsejétől a váltott műszakban dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy ne öt, hanem hat napot dolgozzanak egy héten. A Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány elemzője szerint ezzel a munkaerőhiány pótolnák a görög gazdaságban, a munkavállalókat azonban hosszabb távon ilyen munkaterhelés mellett a kiégés fenyegeti.

A görög kormány elsősorban a munkaerőhiányt akarta ezzel a nyár elején hozott intézkedéssel orvosolni, a fiatalok közül ugyanis sokan kivándoroltak, és a görög társadalom is, hasonlóan az európai társadalmak többségéhez, egyre inkább elöregszik – mondta az InfoRádiónak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője. Erdélyi Dóra hozzátette, az intézkedésnek van egy olyan célja is, hogy kifehérítsék a görög gazdaságot.

Az elemző arról is beszélt, hogy nem vonatkozik minden munkakörre, ott alkalmazhatják, ahol folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak és váltott műszakot alkalmaznak. Ezenkívül az is fontos, hogy a hatodik plusz napért cserébe 40 százalékos pótlékot kapnak a dolgozók, ha pedig vasárnap dolgoznak, akkor 115 százalékos juttatást kapnak az alapbéren felül.

A bevezetéskor a görög állam azt várta a hatnapos munkahéttől, hogy segít visszaszorítani a feketefoglalkoztatást, illetve korábban nem minden munkavállaló volt teljes mértékben kompenzálva a túlórákért. Most azt várják, hogy törvényi keretekbe helyezve a túlórát, megfelelő juttatást kapnak majd a dolgozók.

Az elemző szerint

a hatnapos munkahét vállalása ugyanakkor a munkavállalókra nézve kockázatos.

Mint mondta, sokan tiltakoznak is ellene, mivel a hatnapos munkavégzésnek számos negatív következménye van. Leginkább a munkavállalóra nézve, de közvetetten így a munkáltatóra, illetve a vállalat teljesítményére nézve. A munka-magánélet egyensúlya nagymértékben felborulhat hatnapos munkahét esetén, ez pedig visszaveti az egyén jólétét.

Görögország egyelőre egyedüliként élt ezzel a megoldással. A fejlett gazdaságokban a technológiai és a digitális fejlődés nyomán egyre többen, éppen ezzel ellentétesen, a rövidebb munkahéttel kísérleteznek. Az Oeconomus elemzésében rámutatott, hogy a heti öt nap helyett négynapos munkahetet vezetett be több cég átmeneti jelleggel például Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Németországban is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.08.04. hétfő, 18:00
Nemes Imre
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke
Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

Miként változhat régiónk iparosítási modellje: minden alternatív út járhatatlan?

Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) kétévente teszi közzé az ún. zászlóshajó publikációját, az Iparfejlesztési Jelentést. A most készülő, 2026-ban megjelenő kiadvány immár a 12. lesz a sorban. Mindegyik jelentés más-más témát helyez a középpontba, például a fejlődő országok iparosítását, az ipari innovációt, az iparpolitikát, az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot az iparban, az újonnan megjelenő technológiák termelésbe integrálását, a digitalizációt. A 2026-os jelentés központi témája „az iparosítás jövője” lesz. A funkcionális témák mellett mindegyik jelentés egy-egy régiót is nagyító alá helyez, a 2026-os fókusza Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×