Infostart.hu
eur:
380.38
usd:
321.98
bux:
130284.26
2026. február 3. kedd Balázs
Bank cash counter machine with a stack of euro. Horizontal view of the finance business money counting. Money and business concept
Nyitókép: Vadym Terelyuk/Getty Images

Hatalmas devizahitelt vett fel a magyar állam kínai bankoktól

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az ÁKK frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrta ki a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam „a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására” vette fel. A kamatozásról mindössze annyit derül ki, hogy változó – teszi hozzá a gazdasági hírportál.

A Portfolio kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt (azaz mit takar a közlekedési infrastruktúra, energetika és a csúcstechnológia), és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel.

Az ÁKK annyit közölt, hogy „a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél.

Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátására

Az áprilisban lehívott összeg szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát – jegyzi meg a hírportál, hozzátéve: Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30 százalékos benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9 százalék volt. (Ebbe beleértendő az áprilisi 1 milliárd euró.) Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem lehet megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert.

Címlapról ajánljuk

Rengeteg baleset, fennakadások: váratlanul megint jelentős havazás és ónos eső nehezíti az életet – fotók, videók

Északon intenzív havazással, délen ónos esővel csapott le a február, az előrejelzések szerint ez lehet a tél egyik utolsó nagy megpróbáltatása. Sajnos a közlekedést számos helyen lassítják balesetek, és a közösségi közlekedéssel utazók is nehézségekkel találkozhatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.03. kedd, 18:00
Kovács László
a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke
Levelet kapott Orbán Viktor és a többi uniós vezető Brüsszelből – már jövő héten meghallgatják őket

Levelet kapott Orbán Viktor és a többi uniós vezető Brüsszelből – már jövő héten meghallgatják őket

Rendkívül intenzív és nehéz ülésre várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és a többi uniós vezetőt a jövő hét végén: a versenyképesség, az egységes piac, a 28. rezsim, a megtakarítási és beruházási unió, az iparági konszolidáció, a kereskedelmi diverzifikáció és a gazdasági kockázatcsökkentés lesznek a fő témái a február 12-i tanácskozásnak. Az Európai Tanács kihelyezett, nem hivatalos ülésére Enrico Letta és Mario Draghi olasz miniszterelnököket is várják. A találkozó célja, hogy politikai lendületet adjon az egységes piac elmélyítésének és az EU versenyképességi fordulatának egy egyre keményebb geoökonómiai környezetben. António Costa meghívólevelében úgy fogalmazott: az egységes piac megerősítése „minden eddiginél sürgetőbb stratégiai szükségszerűség”, és a nyitottság „nem tévesztendő össze a gyengeséggel”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×