eur:
395.09
usd:
369.18
bux:
71915
2024. június 28. péntek Irén, Levente
economic crisis stock chart falling down business global money bankruptcy concept
Nyitókép: coffeekai/Getty Images

Az EU nem fogja szó nélkül hagyni a magyar költségvetés hiányát

Az Európai Unió pénzügyi bizottsága hét ország, köztük Magyarország esetén állapította meg, hogy túllépte a megengedett költségvetési hiányt. A szakértő szerint viszont inkább a piacok elfordulásától kell tartani, mint központi beavatkozástól.

Költségvetési hiányt állapított meg az Európai Bizottság június 19-én Magyarország esetében, valamint újraindította a költségvetési beavatkozási mechanizmust, amely hosszú távon újabb pénzbírságot eredményezhet - írja az Economx.

Az Európai Unió Gazdasági és Monetáris Uniójához való csatlakozási feltételek (maastrichti konvergenciakritériumok) kimondják, hogy

a költségvetési egyenlegek egyensúlyhiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, és a teljes adósságot 60 százalék alatt kell tartani.

Hét tagállamnak viszont, nevesül Belgiumnak, Franciaországnak, Máltának, Lengyelországnak, Olaszországnak és Magyarországnak nem sikerült egyensúlyba hoznia a költségvetést, emellett Romániának azzal a súlyosabb váddal kell szembenéznie, hogy nem vette figyelembe a pazarlásra vonatkozó korábbi uniós figyelmeztetéseket. Ezzel ők az egyedüli olyan uniós ország, amely esetében Brüsszel túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányt feltételez.

2023-ban csak Olaszországban volt nagyobb a költségvetési hiány (-7,4 százalék), mint Magyarországon (-6,7 százalék), a harmadik helyre Románia (-6,6 százalék) került az Eurostat 2024-es jelentése szerint. Márciusban hatalmas hiánnyal zárt a magyar államháztartás: a hónap végén a deficit 2321,4 milliárd forint volt, ami a költségvetési törvényben egész évre tervezett és engedélyezett 2514 milliárd forint 92,3 százaléka.

Az Európai Bizottság elindított egy folyamatot, melynek során pénzbírságokat szabhat ki az euró pénzügyi stabilitását veszélyeztető országokra.

A mechanizmust 2020-ban a Covid járvány és az energiaválság okozta megnövekedett költségekre való tekintettel felfüggesztették, azonban a testület ezúttal határozott fellépést eszközölt a költségvetési hiány visszaszorítása érdekében. Erre válaszul a tagállamok pénzügyminiszterei decemberben fogadhatják el az egyensúlyhiány kiigazítására vonatkozó hivatalos ajánlásokat.

A lap kérdésére Ember Zoltán, az Iránytű Intézet munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a bizottság által indított eljárás nem újkeletű hazánkban: Magyarország korábban kilenc éven keresztül, 2004-től 2013-ig folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt állt. Az eljárás célja, hogy az Európai Uniót ne feszítse szét, ha egy-egy tagállam gyökeresen más költségvetési politikát folytat és végül csődközeli helyzetbe kerül, és legyen egy mechanizmus, ami monitorizza a tagállamokat, segíti őket a stabilitásban. A szakértő azt is elmondta, hogy

ősztől várható kommunikáció az érintett tagállamokkal, de 4-7 évbe is beletelhet, mire bármilyen szankcióra sor kerül.

És ennek az összege is jóval kisebb, mint az Európa Unió Bírósága által előírt, kötelezettségszegésért kihirdetett 200 millió eurós bírság (mintegy 80 milliárd forint), amivel hazánkat sújtotta.

Az elemző szerint a piacok jobban megbüntethetik az országot, mint az EU. Ha a piacok hirtelenjében arra a következtetésre jutnak, hogy már nem vonzó számukra államkötvényeket vásárolni, mert túl nagyok az államadósságok és már a kamatszintekkel sincsenek megelégedve, akkor lehet, hogy globálisan elindul a folyamat, amelyben az eddig nyugodtan költekező kormányok egyik pillanatról a másikra abban a helyzetben találják magukat, hogy nincs miből finanszírozni az éppen aktuális költségvetési hiányt. Ez egy jelenleg felmérhetetlen globális adósságválsághoz is vezethet.

Ebből következik a szakértő szerint, hogy

bizonyos piaci szereplőket valahol meg is nyugtathat, ha egy ország túlzottdeficit-eljárás alá kerül, mert így az adott tagállam nagyobb valószínűséggel tereli majd kiszámítható pályára a saját költségvetési politikáját.

Vagyis egy ilyen eljárás voltaképpen az adott tagállam érdekének is mondható, mert segíti kimászni a deficites helyzetből.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója szerint viszont a maastrichti kritériumok alkalmazását a bizottság a COVID-járvány miatt 2022 végéig felfüggesztette, majd a lazítást újabb szigorítás követte. Szerinte a gyors változásokat a nemzeti makrogazdaságok nem tudnak lekövetni, a jogalkotó pedig, amennyiben alkalmazkodik az uniós jogi környezet gyors változásához, bizonytalan helyzetet teremt a lakosság körében.

A gazdasági kiszámíthatatlanság és bizonytalanság visszaveti a vállalkozási kedvet, valamint a kormányokba és az EU-ba vetett bizalmat, végül pedig recesszióhoz vezethet - mondta a lapnak, hozzátéve, hogy

"a brüsszeli elvárások egyre kevésbé vannak összhangban a tagállamok valóságával, ezáltal egyre kevésbé reális, amit számon kérnek a tagállamokon. A GDP-arányos államadósság 60 százalékban meghatározott szintjét az uniós országok zöme átlépi."

A Századvég szakértője a hazánk versenyképességét értő kritikák kapcsán azt mondta, a magyar gazdaság korántsem sereghajtó, hanem az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el. A javulást bizonyítja, hogy

  • a 2023-as adatok szerint az egy főre jutó GDP-mutató alapján Magyarország megelőzi Bulgáriát, Görögországot, Lettországot, Szlovákiát és Horvátországot;
  • 2024 első negyedévében a GDP 0,8 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, és éves szinten 1,7 százalékos bővülést regisztráltak;
  • mindemellett kiemelendő, hogy 2023 októbere óta az infláció ismét egyszámjegyű és folyamatos csökkenést mutat.

Ifj. Lomnici Zoltán azt is kiemelte, hogy míg 2023. második negyedévében a GDP-arányos államadósság az euróövezetben 90,3 százalékos volt és az EU egészében a mutató 83,1 százalékon állt, addig Magyarország GDP-arányos államadóssága ugyanezen időszakban 75,2 százalékra volt tehető, így például Franciaországot (111,9 százalék) és Olaszországot (142,4 százalék) is megelőzte - írja a lap.

Címlapról ajánljuk

Meddig lehetnek még kint az utcákon a választási plakátok? – a szakértő válaszol

A kampány ideje alatt nemcsak plakátokat, hanem rengeteg tapétát, matricát is kitettek az aktivisták, amelyeknek az eltávolítása nem egyszerű feladat, de ha nem történik meg, bírság is járhat érte – mondta az InfoRádióban a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Hammerrel bombázták le Oroszországot, elesett Razdolivka - Híreink az ukrajnai háborúról pénteken

Hammerrel bombázták le Oroszországot, elesett Razdolivka - Híreink az ukrajnai háborúról pénteken

Hammer típusú okosbombával támadták az ukrán légierő tagjai az oroszországi Belgorod megyét. Egy orosz katonai toborzóvideóban Herszon és Zaporizzsja elfoglalását ígérték. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott. Csasziv Jar heves ostrom alatt áll, termobárikus fegyverekkel lövik a várost. Délutánra az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki Razdolivkát. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. június 28. 13:49
×
×
×
×