Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
310.88
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Nyitókép: Wayne Eastep/Getty Images

Világrekordot döntött a globális halászat

A globális halászati ágazat stabilan teljesített az elmúlt négy évtizedben. 2022-ben a szektor kibocsátása meghaladta a 92,3 millió tonnát, ezen belül is 11,3 millió tonnát tett ki az édesvízi és 81 millió tonnát a tengeri fogás nagysága - derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentéséből.

A világ halászati és akvakultúra-termelése új csúcsot döntött, miután utóbbi – először a történelemben – meghaladta a halászat kibocsátását – írja a profitline.hu.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentéséből kiderül, hogy a globális összkibocsátás 2022-ben elérte a 223,2 millió tonnát, ami 4,4 százalékos növekedést jelentett 2020-hoz képest. Ezen belül 185,4 millió tonnát tettek ki a vízi állatok és 37,8 millió tonnát az alga.

Az akvakultúra ezzel a vízi állatok fő forrásává vált.

A globális akvakultúra-termelés ugyanis elérte a 130,9 millió tonnát, ami a teljes globális víziállat-termelés 51 százaléka.

A jelentésben megemlítik, hogy a tengeri és édesvízi növények, valamint állatok tenyésztésének növelése bizonyítja a szektorban rejlő potenciált arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljon a vízi élelmiszerek iránti világszerte növekvő igény kielégítéséhez. A további bővülés és intenzifikálódás azonban a fenntarthatóságot és a helyi közösségek érdekeit kell hogy szem előtt tartsa.

Jelenleg az országok egy kis csoportja dominálja a szektort. Tíz ország (Kína, Indonézia, India, Vietnám, Banglades, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Norvégia, Egyiptom és Chile) adja a teljes termelés 89,8 százalékát, miközben számos afrikai és ázsiai ország nem használja ki a teljes kapacitását. A FAO megítélése szerint célzott politikák, technológia- és tudásátadás és felelős beruházások kulcsfontosságúak lennének a fenntarthatóság erősítéséhez az akvakultúra szektorban, főleg Afrikában.

Bővülő fogyasztás

A szervezet közölte: a vízi élelmiszerek rekordnagyságú termelése rámutat az ágazatban rejlő lehetőségre az éhezés és alultápláltság felszámolásában.

A vízi eredetű élelmiszerek globális fogyasztása elérte a 162,5 millió tonnát 2021-ben.

A globális népességnövekedés üteméhez képest ezen érték közel kétszeres sebességgel nőtt 1961 óta: a 9,1 kg/fő mennyiségről 20,7 kg-ra emelkedett 2022-re.

A vízi állatok mintegy 89 százalékát közvetlenül fogyasztják az emberek, a többi közvetetten vagy nem élelmiszercélú felhasználásra kerül – például hallisztként vagy halolajként.

A fogyasztás további növelése fenntartható forrásból szerte a világon kritikus fontosságú az egészséges táplálkozás szempontjából. A vízi élelmiszerek magas minőségű fehérjét tartalmaznak (az állati eredetű fehérjefogyasztás 15 százalékát és a teljes fehérjebevitel 6 százalékát lefedve) és jelentős tápanyagokat is, mint az omega-3 zsírsavak, ásványi anyagok és vitaminok. 2021-ben 3,2 milliárd ember esetében az egy főre jutó állati eredetű fehérjefogyasztás több mint 20 százalékát fedezték a vízi eredetű élemiszerek.

Egyre fenntarthatóbb a halászat

A globális halászati ágazat stabilan teljesített az elmúlt négy évtizedben. 2022-ben a szektor kibocsátása meghaladta a 92,3 millió tonnát, ezen belül is 11,3 millió tonnát tett ki az édesvízi és 81 millió tonnát a tengeri fogás nagysága. A halászat tehát az akvakultúra szektor bővülése mellett is meg tudta őrizni fontos szerepét az emberi táplálkozásban.

A biológiailag fenntartható módon lehalászott tengeri állatok aránya 2021-re 62,3 százalékra csökkent, ami 2,3 százalékos veszteség 2019-hez képest. A termelés szintjét tekintve azonban a FAO által felügyelt fogások mintegy 76,9 százalékát halászták le biológiailag fenntartható módon 2021-ben. Ez jól bizonyítja a hatékony halgazdálkodás szerepét az állományok fenntartásában és a termelékenység növelésében.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×