Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
310.71
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Nőtt az euróövezet és az EU GDP-je

Az Eurostat szerint negyedéves és éves összehasonlításban is mérhető volt az első negyedévben tapasztalt növekedés.

Az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve szezonális kiigazítással, amikor az euróövezetben 0,1 százalékos csökkenést, az EU-ban stagnálást mértek.

Éves összevetésben a szezonálisan kiigazított GDP az euróövezetben 0,4 százalékkal, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal nőtt az idei első negyedévben. A tavalyi negyedik negyedévben az euróövezetben éves szinten 0,2 százalékkal, az EU-ban 0,3 százalékkal nőtt a GDP.

Az előző negyedévihez képest a legnagyobb növekedést Máltán (+1,3 százalék), Cipruson (+1,2 százalék) és Horvátországban (+1,0 százalék) jegyezték fel, ugyanakkor csökkenést regisztráltak Dániában (-1,8 százalék), Észtországban (-0,5 százalék) és Hollandiában (-0,1 százalék).

Az EU vezető nemzetgazdaságai közül Németország GDP-je negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi negyedik negyedévi 0,5 százalék csökkenés után. Franciaország GDP-növekedése a tavalyi negyedik negyedévi 0,3 százalék után 0,2 százalékra lassult az első negyedévben, Olaszországé 0,1 százalékról 0,3 százalékra gyorsult, míg a spanyol GDP-növekedés a tavalyi negyedik negyedévivel megegyezően az idei első negyedévben is 0,7 százalék volt.

Az Eurostat ugyancsak pénteken közölt adatai szerint a foglalkoztatottak száma az idei első negyedévben az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben, miután a tavalyi utolsó negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékos, az EU-ban pedig 0,2 százalékos volt a növekedés. Éves szinten a foglalkoztatottak számának növekedése az euróövezetben 1,0 százalékra mérséklődött az idei első három hónapban a tavalyi utolsó negyedévi éves 1,2 százalékról, míg az EU-ban az éves növekedés 1,0 százalékról 0,9 százalékra lassult.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×