Infostart.hu
eur:
385.86
usd:
331.43
bux:
119307.59
2026. január 14. szerda Bódog
Woman sitting on a desk using a laptop computer while working from home. Business, freelance and home office concept.
Nyitókép: Getty Imgaes/ COROIMAGE

A fejlett országokban trend lett az otthoni munkavégzés, idehaza más a helyzet

Az Európai Unióban a foglalkoztatottak 22,5 százaléka, míg Magyarországon 10,6 százalék dolgozott otthonról 2022-ben – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: minél fejlettebb egy ország, annál inkább jellemzőbb a home office gyakorlata.

A koronavírus-járvány kitörését követően egyre több munkahely és munkáltató rendelte el dolgozóinál az otthoni munkavégzést mind Európában, mind Magyarországon. Leginkább irodai munkák esetében jártak el így, mivel megfelelő infrastruktúra és eszközök mellett (laptop, internetelérés) távolról is elvégezhetők a napi feladatok. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint minél fejlettebb egy uniós tagállam, annál inkább él a munkavégzés ezen formájával.

Az otthoni munkavégzés jelentős könnyebbséget és kényelmet jelenthet a munkavállalónak, időt és pénzt takarít meg azzal, hogy nem kell bemenni az irodába – ezáltal pedig javulhat a munka-magánélet egyensúlya is. Az elemzés egyik legfőbb megállapítása, hogy az otthoni munkavégzés költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarthatóságot jelenthet mindkét fél számára.

A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra azt mondta az InfoRádióban, hogy 2022-ben a 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak 22,5 százaléka végzett otthonról munkát az Európai Unió tagországaiban.

A legtöbben Hollandiában élnek a home office lehetőségével.

A németalföldi országban a két évvel ezelőtt közölt adatok szerint a munkavállalók 53 százaléka végzett időnként vagy rendszeresen otthonról munkát.

Forrás: Eurostat/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány - Erdélyi Dóra
Forrás: Eurostat/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány - Erdélyi Dóra

A lista élmezőnyében Svédország és Finnország van még, míg Görögországban, Bulgáriában és Romániában kevésbé jellemző az otthoni munkavégzés. Az elemző hozzátette:

Magyarországon a 15 és 64 év közötti korcsoportban a foglalkoztatottak 10,6 százaléka dolgozott otthonról 2022-ben

– ez az arány a duplája a Romániában és Bulgáriában jegyzett értéknek.

Az utóbbi években két ellentétes trend figyelhető meg az Európai Unió tagállamaiban a home office tekintetében. Egyrészt egyre több munkáltató hívja vissza fokozatosan a munkavállalóit dolgozni a munkahelyekre, másrészt vannak olyan vállalatok is, amelyek Erdélyi Dóra tájékoztatása szerint „a dolgozz otthonról elv” helyett „a dolgozz bárhonnan elvet” kezdik el elkövetni.

Forrás: Eurostat/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány - Erdélyi Dóra
Forrás: Eurostat/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány - Erdélyi Dóra

Arról is beszélt, hogy milyen összefüggés van egy adott tagállam fejlettsége és az otthoni munkavégzés között. Mint mondta, minél fejlettebb egy ország az egy főre eső GDP tekintetében, annál valószínűbb, hogy nagyobb arányban dolgoznak részben vagy rendszeresen otthonról a foglalkoztatottak. Azokban az országokban pedig, ahol alacsonyabb a fejlettség, kevésbé gyakori a home office gyakorlata.

„A rendszeres otthoni munkavégzés jogilag távmunkának minősül, míg a home office eseti jelleggel fordul elő” – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vehetik az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×