eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Le kell nyomni a torkunkon az új kenyérárat

4 év alatt a nettó átlagkereset 60 százalékkal nőtt, a pékárué viszont 200-250 százalékkal. Még az élelmiszereken belül is kiugróan drágult a kenyér.

A példátlan kenyérinflációról készített összeállítást a Portfolio.

A kenyerek ára a KSH adatai szerint tavaly átlagosan 35,6 százalékkal nőtt itthon éves alapon, míg az egyéb péksüteményeké 29,6 százalékkal. Ez magasabb a 25,9 százalékos teljes élelmiszer-inflációnál és duplája a teljes fogyasztói árindexnek.

Egy kiló fehér kenyér ára hosszú időn át 200 és 300 forint között mozgott, 2007-től egészen 2018-ig. 2019-ben átlépte a 300 forintot, 2021-ben a 400-at, tavaly előtt a 600-at, tavaly pedig már a 900-at, lehettek tehát 1000 forint feletti árak is egyes helyeken - jegyzi meg a portál.

A zsemleár is hosszú évekig 20 forint alatt maradt, de tavalyelőtt már 50, tavaly 68 forint volt.

A lap még azt is megjegyzi, hogy 2019 után 4 év alatt a nettó átlagkereset 60 százalékkal nőtt, a kenyérár viszont 2-2,5-szeres mértékben:

  • egy átlagos magyar fizetésből 2019-ben még 763 kilogramm kenyérre, vagy 9 440 darab zsömlére futotta
  • tavaly azonban már csak 412 kiló kenyér és 5 588 zsemle fért bele.

A V4 országok körében a kenyér drágulása magasabb volt mint az uniós átlag, de a magyar ütemtől messze elmaradt. Hozzánk legközelebb a lengyel áremelkedés áll, de az is csak 73 százalékos 2019 elejéhez viszonyítva. Hasonló a kép, ha Romániával, Horvátországgal és Szlovéniával vetjük össze a magyar kenyérdrágulást. Ebben a csoportban Horvátország a második 60 százalékos emelkedéssel.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×