A tárlat látogatóinak így július 6-ig van még lehetőségünk megtekinteni a rendkívül értékes hangszereket - olvasható a Néprajzi Múzeum közleményében.

Mint felidézik, a múzeum Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállítása március 21-én ritka, több ezer éves múltra visszatekintő kínai citerákkal, kucsinokkal gazdagodott. A természet és az emberi lélek hangja Kínából - A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon című tárlaton a hangszerek szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett a hozzájuk kapcsolódó spiritualitás, mítoszok, filozófiai gondolatok is előtérbe kerülnek, hiszen a kucsin történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve - áll a közleményben.

A látogatók a bemutatott hangszerek és a kísérő magyarázatok révén színes képet kapnak arról, miként alakult a kucsin szerepe az idők során, és hogyan maradt a kínai értelmiség és művészet egyik meghatározó eleme. A kecses, finom vonalú hangszertest a Szung-korban alakult ki. A korszak tudósai nagy gondot fordítottak a kucsin tanulmányozására, a hangszer elméletét a hagyományos kínai filozófiával és esztétikával ötvözték.

Minthogy más hangszerekhez képest a legjobban meg tudta ragadni a lényegét, a kucsin a kínai kultúra szimbólumává vált. Így került a négy legfőbb művészeti ág - kucsin, go táblajáték, kalligráfia és festészet - élére.

A kiállítás lehetőséget kínál a hangszer fizikai sajátosságainak, hangzásának és kulturális jelentőségének részletes vizsgálatára, valamint annak megértésére, hogy a kucsin milyen módon közvetítette és közvetíti ma is a kínai zenei és filozófiai hagyományokat.

A kiállítás nem csupán a kucsin történetét, fejlődését és a hozzá kapcsolódó stílusokat ismerteti meg a látogatókkal, hanem betekintést enged a kínai műveltség és intellektuális hagyomány mélyebb rétegeibe is - írják.