eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Generic Coin with the Atomic Energy Symbol
Nyitókép: Manuel Augusto Moreno / Getty Images

A nagyhatalmak Niger uránbányáit akarják

Az afrikai Niger azért válhatott a nagyhatalmi vetélkedés áldozatává, mert az ország a nemzetközi uránpiac óriásának számít – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Niger komoly uránexportőr: a 2022-es adatok szerint az afrikai ország a hetedik legnagyobb szereplő a piacon, a világ teljes kitermelésének négy százalékát adja – emlékeztetett Pásztor Szabolcs. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az afrikai országban kimondottan jó minőségű nyersanyagot bányásznak – leginkább nemzetközi multinacionális vállalatok. Francia, spanyol és az utóbbi időben a kínai vállalatok jeleskednek, míg a hazai költségvetésnek vajmi kevés marad ezekből a bevételekből.

"Természetesen az ottani uralkodó elit azért megkapja a maga részét, de a kitermelés leginkább nem ezt az elmaradott afrikai országot gyarapítja, hanem a kitermelt urán haszna a multinacionális vállalatok bankszámlájára kerül" – jegyezte meg a kutatási igazgató.

Pásztor Szabolcs szerint ezért is vált fontossá az utóbbi időben az ország. 2023 nyarán puccsot hajtottak végre, amiből a felületes szemlélő nem sok változásra következtetne, hiszen úgy tűnhet, mintha csak a vezetést cserélték volna le. Ám a nagy kérdés az, hogy a bányákat most ki birtokolja, illetve a kormányzat hogyan viszonyul a multinacionális vállalatokhoz, milyen jogokat ad, vagy mennyire zabolázza meg ezeket a kitermelési jogokat.

"A nigeri puccs mögött nagyhatalmi játszmák rajzolódnak ki"

– hangsúlyozta Pásztor Szabolcs. Mint mondta: nagyon fontos szereplője ennek a rendszernek a volt gyarmattartó Franciaország, és az Európai Unió is, mivel az EU által 2022-ben beszerzett urán nagyjából 25 százalékát Nigerben bányászták. A szakértő szerint egyre fontosabb szereplő Kína is és nem szabad figyelmen kívül hagyni Spanyolországot sem.

"Az utóbbi években pedig Oroszország is érdeklődést mutat a nigeri urán, illetve az úgynevezett uránértéklánc vége iránt. Az oroszok ugyanis a dúsításban játszanak kiemelkedő szerepet, bár újabban a nyersanyagpiacokat is érdeklődve szemlélik" – tette hozzá az Economus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×