Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Close up image of assorted gold ingots and gold coins. Getty Images
Nyitókép: Anthony Bradshaw/Getty Images

Iszonyúan bespájzolt devizából Kína

Sokkal több dollárt és aranyat gyűjtött össze, mint azt a külvilág várta.

Elemzők által vártnál jelentősebben nőtt Kína devizatartaléka decemberben az ország devizafelügyeletének (SAFE) adatai szerint.

A devizatartalék 66 milliárd dollárral, 3238 milliárd dollárra emelkedett decemberben a novemberi 3172 milliárd dollárról. Szakértők kisebb, 28 milliárd dolláros növekedésre számítottak decemberre.

Egy éve, 2022 decemberében a devizatartalék 3128 milliárd dollár volt, azaz egy év alatt 110 milliárd dollárral nőtt.

A kínai devizatartalékok decemberi, havi szintű növekedése hátterében részben az amerikai dollár gyengülése állt más vezető devizákkal szemben. A kínai jüan 0,52 százalékkal erősödött a dollárhoz képest decemberben, amikor a dollár 2 százalékkal gyengült a világ főbb valutáit tartalmazó kosárral szemben.

Ugyancsak a SAFE adatai szerint Kína aranytartaléka decemberben már 14. hónapja nőtt, 71,87 millió unciára emelkedett a novemberi 71,58 millió unciáról, miközben az aranytartalék értéke a novemberi 145,7 milliárd dollárról 148,23 milliárd dollárra nőtt decemberben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×