Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Detail of a gas meter, showing how much gas a property has used.
Nyitókép: Thomas Faull/Getty Images

Komoly összecsapás volt a parlamentben gázárügyben, a diktálósokról volt szó

Az energiaszámlákról is szó volt az interpellációk során az Országgyűlés hétfői ülésén. Egy ellenzéki felszólaló szerint MVM nyerészkedjen a diktáló fogyasztókon.

Varju László bírálta a rezsicsökkentést, mondván: a magyarok fizetik Európa legmagasabb rezsijét, a szolgáltatók 400 százalékos extraprofitot keresnek a gázon.

Azt mondta: a havi diktálók rosszul járnak, ha valamelyik hónapban akár hidegebb, akár melegebb van az átlagnál, az MVM pedig "nyerészkedik" rajtuk.

Kijelentette:

hideg tél esetén egy 20 köbméteres extrafogyasztás már 15 ezer forintos pluszköltséget is jelenthet.

Azt kérdezte: miért hagyják, hogy az MVM a havi diktáló fogyasztókon nyerészkedjen?

Koncz Zsófia, a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy fenn tudja tartani a rezsicsökkentés intézményét.

Emlékeztetett: a szocialista kormányok megígérték, hogy nem lesz gázáremelés, majd külföldi kézbe adták az energiavállalatokat. Kormányzásuk alatt aztán tizenötször emelték az energiaárakat. Felidézte azt is, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje megszüntette volna a rezsicsökkentését.

Cáfolta, hogy Magyarországon fizetnék az emberek a legtöbbet a gázért, azt mondta, ezt az Eurostat adatai is igazolják. Kijelentette:

a Fidesz-KDNP kormányzással még a DK szavazói is jól járnak.

A DK-s képviselő nem fogadta el a választ.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×