Infostart.hu
eur:
364.86
usd:
325.67
bux:
0
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, hogy használják a hazai bankok a mesterséges intelligenciát

A jegybank a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia informatikai, személyiségi jogi és egyéb kockázatait tekintette át a pénzintézeteknél és a biztosítóknál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) informatikai felügyelési témavizsgálatot folytatott le több pénzügyi intézménynél az általuk alkalmazott gépi tanulást és mesterséges intelligenciát használó informatikai megoldások IT-biztonsági ellenőrzésére. A vizsgálat 3-3 – az e megoldásokat már alkalmazó – bankra és biztosítóra terjedt ki.

A felügyelet átvilágította a gépi tanulás és mesterséges intelligencia (GT-MI) alkalmazásának szabályozottsági, ellenőrzési, valamint a kontrollrendszerek hatékonyságát, az ezzel kapcsolatos szervezeti működést, a fejlesztési és üzembeállítási feladatokat, az IT architektúrát, az üzemeltetést, a logikai- és adatbiztonságot, illetve a jogosultságok kezelését. A hazai pénzügyi intézmények ma elsősorban az ügyfélazonosítás, számlanyitás, marketing, valamint az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és kampánymenedzsment folyamataikban alkalmaznak GT-MI megoldást.

Mivel a GT-MI rendkívül friss kezdeményezésnek számít, még az ezekre vonatkozó szabályozási keretrendszer is formálódóban van.

Speciális külön szabályozás hiányában a témavizsgálat a pénzügyi intézmények, (viszont)biztosítók, befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók IT-rendszerének védelméről szóló kormányrendelet, illetve az MNB-nek az IT-rendszer védelméről szóló ajánlása alapján zajlott. Az MNB a téma újdonsága miatt szervezetén belül külön munkacsoportot hozott létre az új, egyedi vizsgálati módszertan kidolgozására és alkalmazására.

A GT-MI IT-biztonsági kérdései mellett az MNB olyan specifikus kockázatokat is áttekintett, hogy az érintett bankok, biztosítók által alkalmazott megoldás hogyan illeszkedik az intézmény stratégiájába, illetve, hogy a folyamatokkal kapcsolatos döntéseket kellő szakértelem bevonásával, specifikus kockázatelemzéssel hozták-e meg. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a pénzügyi intézmények megfelelően kezelték-e az ügyfelek személyiségi jogait, a személyes, a különleges (akár biometrikus) adatokat.

Az MNB vizsgálta, hogy az intézmények gondoskodtak-e a tömeges összekapcsolt adatok védelméről, számoltak-e a modellből történő visszafejtés lehetőségére.

Vizsgálati témának számított, hogy automatizált döntéshozatal esetén az intézmény alkalmazott-e minőségi kontrollt és hiba esetén felülvizsgálta-e a döntéseket. Felmérte-e a gyártói támogatás megszűnése esetén alkalmazandó eljárásokat, különös tekintettel a rendszeresen újratanítandó modelleknél.

Fontos szempont volt, hogy a vizsgált bankok, biztosítók kitértek-e a GT-MI tanítása során az „adatmérgezés” (adatbázisokban szereplő hibás modellek, információk) felismerésére, vagy a széles körben választott mintákkal történő tanításra a diszkrimináció kivédése érdekében. Az alkalmazott technológia jellemzőire vonatkozó tesztelések megtörténte mellett az MNB azt is vizsgálta, hogy az algoritmusok – különösen a folyamatos újratanítást igénylők – alkalmasak lehetnek-e egyes döntések felidézésére szükség esetén.

Az MNB témavizsgálata nem tárt fel a jelenlegi jogszabályokat sértő kockázatokat, hiányosságokat.

A felügyelet ugyanakkor több olyan (az intézményeknek vizsgálati levélben elküldött) javaslatot is megfogalmazott, amely – bár nem jogszabálysértő, ám mégis kezelendő – problémákra vonatkozik. Ezek főként a kockázatelemzés, szabályozottság, tesztelések hiányából/nem teljeskörű voltából fakadtak.

A témavizsgálat célja az volt, hogy az MNB megismerje a GT-MI mai felhasználási területeit, és értékelje egy ezzel kapcsolatos esetleges felügyeleti iránymutatás szükségességét, illetve elkészült módszertanát beépítse általános IT-felügyeleti vizsgálati módszertanába. Így a GT-MI megoldások vizsgálata az MNB további átfogó vizsgálataiban is kiemelt fókuszt kap majd.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×