Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
316.1
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadást tart az Ébredés az inflációs sokkból címmel rendezett konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2023. november 9-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Nagy Márton: egyszerre lehet egyensúly és növekedés, ez most a cél

Rengeteg kérdést kell tisztázni, de az év végéig le szeretnénk zárni az adásvétel aláírását. A következő hetekben felszáll a füst – mondta az Budapest Airport küszöbön álló megvásárlásáról Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A gazdaságfejlesztési miniszter beszélt az inflációs várakozásokról, a fogyasztás fellendüléséről, a növekedési kilátásokról és az uniós pénzek nélküli működésről is.

A kormány magasabb jövő évi inflációval számol, mint a jegybank, két tényező fogja ezt eldönteni, az egyik a kamatpálya – az MNB egyelőre ragaszkodik a 75 bázispontos csökkentéshez –, a másik, hogy hol lesznek a bérek nemzetgazdasági szinten – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése már ismert, és ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor a gazdaságfejlesztési miniszter szerint

az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható.

Azt is hangsúlyozta, hogy a fogyasztás és ezáltal a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak is ki kell tudniuk termelni. „Ez a 10-12 százalék kívánatos, mert így meg tud lódulni a gazdaság, ebből fogyasztás lehet, és a cégek is ki tudják termelni” – jelentette ki a tárcavezető.

Nagy Márton úgy véli, visszatért a magas nyomású gazdaság, amelyben a vállalatoknak muszáj a hatékonyságot növelniük, a költségeket pedig lefaragni. „Örülök a magas nyomású gazdaság visszatérésének, mert a munkaerőpiac kifeszített, nincs már jelentős munkaerőtöbblet” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy elindult a konszolidáció a kevésbé hatékony iparágakban, ezek között említette az élelmiszeripart, ahol a felvásárlások révén sokkal mérethatékonyabb cégek jelenhetnek meg.

Fogyasztás és beruházás egyszerre kell

A beruházások visszaeséséről beszélve a miniszter azt emelte ki, hogy a gazdasági növekedés megindulásához a fogyasztásnak és a beruházásnak is vissza kell épülnie. A beruházásoknál a visszaesés azokban a szegmensekben jelentkezett, amelyek a belföldi fogyasztástól függenek, és ez a fogyasztás fellendülésével visszarendeződik majd. Emellett az állami beruházások hiánya jelent még fékezőerőt, de ez meg a másik oldalon költségvetési takarékosságot jelent.

Az állami infrastrukturális beruházásokra a miniszter szerint nagy szükség van, a kormány most vizsgálja ezeket, és azt is, hogy milyen forrásból valósíthatók meg.

„A fogyasztás fogja visszahúzni a beruházásokat, ezért először helyre kell állítani a reálbérek emelkedését” – mondta Nagy Márton, és jelezte, ez már 4-6 százalékos szinten lesz 2024-re. Már csak az jelenti a gondot, hogy túlzottan óvatosak lettek a magyar emberek, a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta most a duplája, 10-12 százalék lett. Szerinte ennek három oka van:

  • a magas infláció
  • a lassuló gazdaság jelentette félelem
  • a magas hozamok

„Most az a kérdés, hogy az emberek hisznek-e abban, hogy ez a válság csak egy évig tartott, és a kormány gazdaságpolitikája sikeres lesz, és be tudja rúgni a gazdaság motorját. Ezért fontos a növekedés helyreállítása, akkor kevésbé leszünk óvatosak. Ez egy öngerjesztő folyamat” – hangsúlyozta.

A jegybankhoz szólt

„A jegybank küklopsz üzemmódban működik, csak az inflációt figyeli” – mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy az számjegyű tartományban szerinte már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van az infláció és a növekedés között, mert ott az infláció már árt a növekedésnek.

„Most arra kell törekedni, hogy a bizalmat helyreállítsuk, akár annak árán is, hogy egy kicsivel később érjünk vissza az inflációs sávba” – mondta a miniszter, és azt fejtette ki, hogy az MNB létrehozott egy diszkont kötvényt, amelyben külföldi „forró pénz” van, és emiatt „ördögi körbe került”, mert emiatt nem tudja az alapkamatot lassabban csökkenteni, ez a kötöttség szerinte jobban befolyásolja a döntéseit, mint az inflációs kockázat.

Uniós pénzek nélkül is működik

Nagy Márton azt mondta, a magyar gazdaság bebizonyította 2023-ban, hogy uniós pénzek nélkül is képes megőrizni a stabilitást, és így lesz 2024-ben is. „Így védtük ki az energiaválságot, hiszen megütött minket, nagy volt az energiaimport-kitettségünk.

2024-ben nálunk fog a leggyorsabban nőni a GDP úgy is, ha nincs uniós forrás” – jelentette ki, de hozzátette, meg kell érkeznie a pénznek, mert azt ki kell fizetni, csak lassítani lehet a folyamatot, és ha megjön, akkor hozzá fog adni a növekedéshez.

Az ipari energiaáraknál csökkentést jelentett be a miniszter: a rendszerhasználati díjaknál több mint 10 eurós csökkentést terveznek, így lejjebb mehet a jelenlegi 170-180 euró per megawattórás áramár. Ez azért fontos, mert jelenleg nálunk az egyik legdrágább, és versenyképességi kérdés, emiatt az árakat júniusban felül fogják vizsgálni. A költségcsökkentéshez hozzájárulhat az is, hogy terjesztik az energiatárolókat, és ezért támogatnak már csak ilyen napelemes beruházásokat.

„A jövő a tárolásé, aki többet és hosszabb ideig tud tárolni, az fogja nyerni a versenyt”

– mondta Nagy Márton.

A munkaerőpiacról azt mondta: elértük a teljes foglalkoztatottságot, de van még tartalék, az aktivitási rátát lehet növelni, elsősorban a fiatalok, a nők és a nyugdíjasok körében, ez most 75 százalék, de 80 fölé lehet vinni, de ehhez csökkenteni kell a munkára rakodó terheket. Jelenleg az adóék 42 százalék, az uniós átlag 39 százalék, ezért csökkenteni kellene, de tekintettel kell lenni a költségvetés teherbíró képességére is. Regionálisan is lehet szerinte mobilizálni a munkaerőt, mert „a szabad munkahelyek a magyaroké, ha nincs magyar munkaerő, akkor lehet behozni külföldről”.

Növekedési stratégia

A növekedési stratégiáról azt mondta, a rengeteg fejlesztési pénz még célzottabban kell elkölteni, ennek a pillérei

  • zöld energia iparága (elektromos autók, akkumulátorgyártás, töltőhálózat)
  • logisztika
  • infokommunikáció
  • hadiipar
  • élelmiszeripar
  • gyógyszeripar
  • autóipar

„Meg kell találni az egyensúly és a növekedés közötti gazdaságpolitikai mixet, ahol ez kéz a kézben jár” – jelentette ki Nagy Márton. Elmondta, hogy a jövő évi hiánycél 2,9 százalék, de a jövő év elején látják majd a kockázatokat, hogy elkezdődött-e a helyreállás. Az idei hiányt 5,2 százalékra tervezik, és szerinte egy lépésben egy ekkora csökkentést restriktív lenne a növekedés szempontjából. Ráadásul a hiány uniós korlátozásának a szabályát felfüggesztették, és egyelőre csak vita folyik a visszaállításáról.

„Jól haladunk, ez egy nagyon komoly üzleti tárgyalás. A legnagyobb pénzügyi tranzakció, egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Vodafone volt. Három feladat van még: le kell ütni a vételárat, azt, hogy milyen feltételekkel adják át és ki kell egyezni a repülőtér hitelezőivel is.

Rengeteg kérdést kell tisztázni, de az év végéig le szeretnénk zárni az adásvétel aláírását. A következő hetekben felszáll a füst, és nem fogunk szégyenkezni az ár miatt”

– mondta az Budapest Airport küszöbön álló megvásárlásáról.

Az üzlet hasznáról azt fejtette ki, hogy a repterek nagy része állami tulajdonban van, mert ez egy stratégiai eszköz, és ha jól működik, akkor makrószinten nagyon pozitív eszköz. Azt is elárulta, hogy a repülőtér működtetését egy nagy tapasztalattal bíró társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×