Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A large number of people enjoying on beach.
Nyitókép: Aliraza Khatri's Photography/Getty Images

Nagyon úgy néz ki, hogy el fog úszni a klímacél elérhetősége

Tavaly még csak évente 15,2 százalékkal kellett volna "dekarbonizálni", idén már 17,2 százalékkal, az olló pedig csak nyílik.

Éves szinten 17,2 százalékos dekarbonizációra lenne szükség a vállalt klímacélok eléréséhez, azonban - mint PwC szakirányú elemzése rámutat - egyetlen G20-országnak sem sikerült ebben az évezredben 11 százaléknál magasabb arányt elérnie.

Az idén 15. alkalommal napvilágot látott elemzés biztatónak látja a napenergia 24,4 százalékos növekedését, de így is egyre magas a fizetendő ár a klímacélok eléréséért, mivel az idei 17,2 százalékos nővekedési kívánalom tavaly még csak 15,2 volt ahhoz, hogy az évi középhőmérséklet ne legyen 1,5 fokkal több, mint ami az ipari forradalom előtt volt.

Az elemzés rámutat arra, hogy minden országnak erőteljesebben kell munkálkodnia a kibocsátás csökkentésén, ha bármilyen esélyt szeretnénk adni az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change/Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) azon elvárásának teljesítésére, hogy 2030-ig 43 százalékkal csökkentsük a kibocsátást. Ehhez ugyanis - a jelenlegi számítások szerint - a szén-dioxid-intenzitást 78 százalékkal kell csökkenteni kevesebb mint hét év alatt.

Örvendetes tendencia, hogy az elmúlt évben megugrott a megújuló energiaforrások felhasználása, elsősorban Ázsiában (főként Kínában), az Amerikai Egyesült Államokban és Európában.

A napenergia 24,4 százalékos éves növekedése a valaha mért legnagyobb mértékű, a szélenergia-felhasználás pedig 13,1 százalékkal nőtt - mindez gyors, szélesebb körű ágazati átállást és infrastruktúra-fejlesztést vetít előre, kiegészülve a fejlődő országok számára nyújtott fokozott támogatással. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború következtében megugrott a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is, ezért 2022-ben mindössze 0,5 százalékkal nőtt a megújulók részesedése a teljes energiamixben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti helyet hoztak össze a Tisza Pártnak a máshol szavazók

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×