Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Gold coin Stack On the table save money Taking care of money
Nyitókép: ArtRachen01/Getty Images

Új európai vagyonadó a láthatáron – íme az érvek

A leggazdagabbak kaphatnának egy 5 százalékos új adót a nyakukba, ám ennek gyakorlati megvalósításától még elég messze vagyunk.

Október 10-én startolt el az Adózzanak a gazdagok! elnevezésű európai polgári kezdeményezés (ECI), ami megpróbálja egy év alatt legalább egymillió uniós állampolgár aláírását megszerezni – olvasható az e heti HVG-ben.

Mint írják, a Thomas Piketty francia közgazdász által is támogatott kezdeményezés többek között azzal érvel, hogy a koronavírus-világjárvány és a sok helyen vele járó megélhetési válság első két éve alatt az összes új vagyonból 63 százalék (26 ezer milliárd dollár) jutott a leggazdagabb 1 százaléknak, míg csupán 37 százalék a világ többi részének. De azt is felhozzák, hogy

az EU-ban a legvagyonosabb 1 százalék négy és félszer több vagyont szerzett a válság óta, mint a társadalom alsó 90 százaléka összesen.

A fentiek miatt a leggazdagabbakra kiszabott 5 százalékos uniós vagyonadóból évente közel 250 milliárd euróra tehetne szert az EU, a pénzt pedig a kezdeményezők a zöld gazdasági átállást finanszíroznák, hiszen a klímasemleges gazdasági átállásnak óriási beruházásigénye van.

Persze az, hogy mindebből valóság legyen, elég messze van, ám Andor László, az európai baloldali progresszív pártok brüsszeli think tankje, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkára szerint az, hogy az Európai Bizottság befogadta a kezdeményezést, azt üzente, hogy van kompetenciája az ügyben.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×