Infostart.hu
eur:
364.72
usd:
325.78
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Unsplash.com

Gázhelyzet: Európa nem dőlhet hátra

A 2022-es év egyik legfontosabb kérdésévé az európai energia biztosítása vált. Az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háború következtében az öreg kontinens igyekezett minél jobban függetleníteni magát az orosz energiahordozóktól is. Bár részsikerek vannak, az igazán érintett országok esetében a leválás nem tud egyik pillanatról a másikra zökkenőmentesen lezajlani – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az elmúlt bő egy évben zajló válság, ami a legsúlyosabban Európát érintette, egyértelműen az energiával kapcsolatos kérdéseket helyezte a középpontba. A fogyasztás mérséklésén, és a földgázhasználat kiváltásán túl az ellátás diverzifikációja irányába is jelentős lépéseket tettek az országok. Korábban az importált földgáz csaknem 40 százaléka Oroszországból érkezett. Főleg az oroszokhoz közelebbi, keleti tagállamokban – így Magyarország esetében is – inkább a 70-90 százalékos kitettség volt korábban a jellemző.

Mára jól látszik, hogy a 2022/2023-as tél kedvező időjárása nagy mértékben segítette az európai államokat az orosz energiafüggőséggel szemben.

Nem véletlen, hogy a tározókban folyamatosan rekord magas szinten alakult a töltöttség 2023-ban. Európában az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése érdekében a tavaly a cseppfolyósított földgáz (LNG) felé is komoly figyelem fordult. Gyors, és robusztus fejlesztést valósítanak meg egyes tagállamok, hogy a rövid távon az energiabiztonságot fenntartsák. Hosszú távon azonban a kiépülő kapacitások sorsa kérdéseket vethet fel – véli Flór Nándor László, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője.

Csökkenő fogyasztás, de…

Az EU-ban 2023 első hat hónapjában folytatódott a tavaly elkezdődő gázfogyasztás mértékének csökkenése, ami így 180 milliárd köbméter alá mérséklődött. Az idei év eddigi adataiból az látszik, hogy a gázfogyasztás jelentős mértékben az elmúlt öt év átlaga alatt alakul. Egy folyamatban lévő EU-s szabályozás szerint 2023 áprilisától egy éven keresztül valamennyi tagállam önkéntes alapon, de 15 százalékos mértékű fogyasztás csökkentést célzott meg, ami akár a 2024/2025-ös télre is kiterjeszthetnek. Így a fogyasztás a következő időszakban is várhatóan csökkenő tendenciát fog mutatni.

A fentiekkel szemben az LNG esetében több mint 4 százalékos emelkedés volt, ami így 9,3 millió tonnára bővült. Fontos hozzátenni, hogy ez az érték a 2022-es jelentősen megemelkedett bázisához viszonyított emelkedést mutatja. Összességében az EU fél év leforgása alatt 67,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt a partnereitől, ami

több mint 8 százalékkal magasabb a tavalyi, rekord nagyságrendű beszerzéshez viszonyítva.

A három legjelentősebb LNG-forrás az Európai Unió számára továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, Katar és Oroszország – teszi hozzá a szerző.

Az Oeconomus elemzéséből az is kiderül, hogy Európa akkora LNG-kapacitást tervez kiépíteni, mint amekkora a 2022-es évben a teljes világpiac több mint 70 százaléka volt. Legalább tíz európai ország jelentett be 26 projektet, ami több mint 100 millió tonna éves újragázosítási kapacitás-bővülést eredményez majd; 2025-ben átlépheti a 400 milliárd köbmétert.

A függetlenedés jelei

Miközben Németország korábban a földgáz importjának több mint felét Oroszországból biztosította, 2023 év elejére ez a szám nullára mérséklődött – olvasható a tanulmányban. Ami hazánkat illeti, Magyarország számára a globális LNG-piacokhoz való hozzáférés vagy vezetékes földgázbeszerzés csakis a környező országokkal folytatott szoros együttműködésen keresztül valósulhat meg. Az orosz források kiváltása érdekében a Horvátországban található krki terminál stratégiailag különösen fontossá válhat a jövőben, de várhatóan 2027-től Katarból is érkezhet hozzánk cseppfolyósított gáz.

Mindazonáltal augusztus közepén az EU-ban az átlagos töltöttségi szint 89 százalékon áll, és ráadásul csak rövid ideig, március és április között mérséklődött 60 százalék alá a mutató.

A november 1-re kitűzött 90 százalékos értéket a tagállamok nyár végéig teljesítették.

Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 2022 márciusában, a hivatalos fűtési időszak végén alig 26 százalékon állt a mutató. Érthető módon akkoriban a gázpiaci félelmek erősebbek voltak, hogyan lesz képes a télre elegendő földgázt begyűjteni a kontinens. Az LNG-tárolók kapacitásának töltöttsége közel 59 százalékon állt augusztus közepén (közel ötmillió köbméter). Magyarországon is jól alakul az idei évben is a gáztárolók feltöltése, amely nyugalomra adhat okot. Az augusztus közepi 85 százalékos töltöttség minimálisan tért csak el az EU-s 89 százalékos átlagától.

Flór Nándor László elemzésében úgy véli, hogy a piaci volatilitás az elkövetkezendő, különösen a téli hónapok során, vélhetően fennmaradnak. A földgázzal kapcsolatosan érkező bármilyen negatív hírre, legyen szó az európai vezetékes gázról, vagy az LNG-ről, az ellátás bizonytalansága miatt az árszintek akár jelentős kilengéseket is mutathatnak.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: beütöttek az első problémák - Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. A szavazás országosan elkezdődött, azonban nem halad minden zökkenőmentesen: New Yorkban, Floridában gondok vannak a szavazógépekkel, az utóbbi államban és Utahban ráadásul árvíz nehezíti a folyamatot. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×