Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
325.76
bux:
146075.44
2026. november 3. kedd Győző
Megerõsített rendõri jelenlét két betiltott politikai megmozdulás – a szélsõjobboldali csoportnak minõsített Május 9. Bizottság felhívására szervezett tüntetés, illetve a Nincs helye a náciknak Párizsban elnevezésû antifasiszta ellentüntetés – tervezett helyszínén, Párizs belvárosában 2026. május 9-én. A hatóságok 46 embert, köztük három kiskorút õrizetbe vettek erõszakos cselekmények és rongálások elkövetésére irányuló csoportosulásban való részvétel, csoportos szándékos erõszak és tiltott fegyverek viselése miatt.
Nyitókép: Mohamed Badra

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak immár a tüntetések, demonstrációk Franciaországban. Most hétvégén ismét tízezrek, sőt, talán mondhatjuk azt, hogy százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki a rendfenntartó erők és a demonstrálók között több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója többek között arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

A tüntetéssorozat az oktatási kérdésekkel indult, ám mintha ez visszaszorulni látszana, miközben képbe kerültek a megélhetési nehézségek. Fejérdy Gergely elmondta: a kormányzat próbál megoldásokat találni többek között a diákok, legalábbis a középiskolások problémáira. A mostani diákmegmozdulások a 3700 intézményből kevesebb mint 200-at érintenek, tehát ez egy jóval kisebb mozgalom, mint október elején volt, amikor 500 fölötti számban voltak még blokád alatt álló középiskolai intézmények – fogalmazott. Ennek részben az az oka, hogy most volt az őszi szünet, ezért a diákok jó része nem is volt az iskolákban. Így viszont az a nagy kérdés, hogy

egyáltalán újra tud-e éledni ez a diákmozgalom.

A megélhetési kérdések viszont folyamatosan jelen vannak. Ez elsősorban a sárgamellényesek 2018-as tüntetéséből induló gondolattal folytatódik, és mind a kettőnek van objektív alapja is, de a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint az elmúlt tüntetéseknél jelentősen csökkent a részvételi arány.

Franciaországban nagyon erősek a szakszervezetek, sokakat tudnak mozgósítani, ez most is látszódott. A sárgamellényesek mozgalma 2018-ban még elitellenességet is képviselt, ez most bizonyos fokig, bizonyos körökben érhető tetten. Az ilyen cselekedetek – mint például hogy előszeretettel törték be a párizsi luxusüzletek kirakatait – hátterében jelentős mértékben egy radikális baloldali társaság áll, ők mozgatják a szálakat. A gimnazista tüntetéseknél is megtalálhatóak volt az Engedetlen Franciaország párthoz, vagyis a Jean-Luc Mélenchon pártjához kapcsolódó radikális aktivisták. Mélenchon ezzel egyébként dinamizálni is tudja a táborát a 2027-es elnökválasztási kampányban, és jelenleg 16-17 százalékos támogatottsának örvend. Rajtuk kívül anarchisták is vannak ebben a csoportban.

A sárgamellényesekkel kapcsolatban Fejérdy Gergely kiemelte: ez a csoport alapvetően az üzemanyagárak miatt kezdett tüntetni 2018-ban. Most az üzemanyagok ára sokkal magasabb. Emmanuel Macron elnök a tartalék üzemanyag-készletek, illetve kőolajtartalékok lehető legnagyobb részének felszabadításával próbálja csökkenteni a nagyon magas, jóval két euró feletti árakat a benzinkutakon, hogy ezzel is fékezze a sárgamellényes mozgalmat – hangsúlyozta.

A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt időszakban Marine Le Pen erősödése figyelhető meg, és egy nagyon érdekes folyamat is kezd kialakulni: úgy tűnik, hogy

a Macron-szavazók egy része is beállna Marine Le Pen mögé, csak hogy legyen nyugalmas és békés a rendszer.

„Marine Le Pen egyszerre próbál jobbra és balra is üzengetni, hogy a megfelelő dinamikát meg tudja őrizni, viszont a háttérben valóban a szélsőbaloldalnak is kedvező ez a kaotikus helyzet, mert így gyakorlatilag a centrista erők, amelyek Édouard Philippe egykori miniszterelnök köré, illetve számos más politikus köré próbálnak szerveződni, egyre inkább megosztottakká válnak, és egyre kevésbé látszik annak a lehetősége, hogy ez megfelelően összeállva még matematikailag is kihozza azt az eredményt, hogy esetleg Marine Le Pennel szemben tudjon sikeresen szerepelni 2027 tavaszán” – fogalmazott a Franciaország-szakértő.

Értékelése szerint ezért – bár a választásokig van még nagyjából 5 hónap –, egyre nagyobb a lehetősége annak, hogy Marine Le Pen győzhet 2027-ben.

Kiemelte: november 3-án lesz a költségvetési szavazás a francia Nemzetgyűlésben, és valószínűleg nem fogják elfogadni, így a szenátus elé kerül. „Innentől kezdve ugyanaz fog történni, mint a múlt évben is: valószínűleg a kormány kénytelen lesz a parlament lényeges jóváhagyása nélkül áttolni ezt a büdzsét, ami valószínűleg megint csak az elégedetlenséget fogja tüzelni. De nem nagyon van más választása a parlamentben jelenleg kisebbségben lévő kormányak” – mondta Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban.

A következő napokban újabb feszültségek és megmozdulások várhatók Franciaországban, miután november 4-re és 5-re két diákszervezet hirdetett iskolafoglalási akciókat, és a szakszervezetek is 5-ére terveznek általános sztrájknapot.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak a tüntetések Franciaországban. Most hétvégén ismét százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×