eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Az euró és az USA-dollár árfolyamot megjelenítő digitális kijelző egy bank bejáratánál Moszkvában 2022. április 29-én. Az Orosz Központi Bank ezen a napon 300 bázispontos kamatvágást hajtott végre, 17 százalékról 14 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Az orosz jegybank előrejelzése szerint az infláció 2022-ben 18,0 és 23,0 százalék között várható.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Deák András: Oroszország egyre nehézkesebben finanszírozza a háborút, fontos döntést kell meghoznia

Az orosz jegybank 350 bázisponttal, évi 12 százalékra emelte az irányadó rátát, hogy megfékezze az inflációt és az árak növekedését. A döntést megelőzően a rubel árfolyama 17 havi mélypontra zuhant, ami az év eleje óta 30 százalékos csökkenés. A hét elején a Kreml az orosz nemzeti bankot tette felelőssé a kialakult helyzetért. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint azonban nyilvánvaló, hogy Oroszország egyre rosszabbul viseli a szankciókat, és már nehézkesebben finanszírozza a háborút is.

A rubel árfolyama a közelmúltban jelentősen csökkent a főbb devizákkal szemben, de ez az orosz jegybank szerint nem kockáztatja a pénzügyi stabilitást. Főként azért, mert közben az olaj ára folyamatosan emelkedett: július 21-én 100, most pedig 350 bázisponttal emelték az irányadó rátát. Utóbbit hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója, Makszim Oreskin is sürgette az állami hírügynökség által megjelentetett véleménycikkében.

A jegybankra tehát a Kreml is nyomást gyakorolt. A rubel árfolyama korábban irreálisan erős volt. Deák András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon erős bázisról kezdett el 2022 végén csökkenni a rubel, az idei első félévben folyamatosan gyengült.

Ennek egyik oka az volt, hogy

az Oroszország ellen hozott olajszankciók az első félévben csökkentették az ország szénhidrogén bevételét.

A szakértő szerint ez nagyjából most kezd kiárazódni. Mint fogalmazott, az oroszok adaptálódtak ehhez, közben pedig felment a nemzetközi olajár is, amihez nagyban hozzájárult az orosz–OPEC együttműködés. „Az Ural és a Brent közötti spread is jelentős mértékben csökkent, ami kvázi növelte az orosz bevételeket, tehát itt egy adaptáció ment.”

A másik jelentős hatás az volt, hogy az oroszoknak nagyon komoly kiadásaik voltak az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban is. Deák András kijelentette, a piac aggódik amiatt, hogy a közeljövőben rubelnyomtatás lesz. Úgy véli, az orosz jegybank túl gyorsan csökkentette a jegybanki alapkamatot.

„Lementek 7 százalék környékére, ami a jelenlegi háborús időkben talán túlzott önbizalomról tanúskodott. Ezt korrigálják most vissza.”

Az olajár és a szénhidrogén-bevétel most tartható, 70 dolláros szinten van, de a fő kérdés továbbra is az, hogy Oroszország miként finanszírozza a háborút. A szakértő hozzátette: az államháztartási deficit jelen lesz, a félretett tartalékaik pedig valószínűleg lassan elfogynak, ami után meg kell hozni egy nehéz döntést. Nevezetesen, hogy vagy monetáris emisszióval, rubelnyomtatással, hitelek felvételével vagy más megoldással történjen a háború további finanszírozása.

„Ez a nagy döntés lehet egy olyan tényező, ami hosszú távon meghatározza a rubel árfolyamát. A mostani volatilitás nagyjából egy egyensúlypont felé mutat, ahol nyilván a rubel gyengébb lesz, mint volt tavaly, de nem fog élesen mozogni a jövőben” – mondta Deák András.

A szakértő úgy látja, a rubellel összefüggésben már nem csak a dollárra és az euróra érdemes figyelni. Hozzátette: hamarosan indokolt lehet a jüan–rubel keresztárfolyam komolyabb követése, ugyanis számos helyen a jüan vette át a dollár és az euró szerepét, mert likvid eszközként ahhoz van igazán hozzáférés.

„Éppen ezért a jüan árfolyama az eddigiekhez képest valamennyivel nagyobb hatással lesz a rubel árfolyamra.”

Az orosz jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×