eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az euró és az USA-dollár árfolyamot megjelenítő digitális kijelző egy bank bejáratánál Moszkvában 2022. április 29-én. Az Orosz Központi Bank ezen a napon 300 bázispontos kamatvágást hajtott végre, 17 százalékról 14 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Az orosz jegybank előrejelzése szerint az infláció 2022-ben 18,0 és 23,0 százalék között várható.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Deák András: Oroszország egyre nehézkesebben finanszírozza a háborút, fontos döntést kell meghoznia

Az orosz jegybank 350 bázisponttal, évi 12 százalékra emelte az irányadó rátát, hogy megfékezze az inflációt és az árak növekedését. A döntést megelőzően a rubel árfolyama 17 havi mélypontra zuhant, ami az év eleje óta 30 százalékos csökkenés. A hét elején a Kreml az orosz nemzeti bankot tette felelőssé a kialakult helyzetért. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint azonban nyilvánvaló, hogy Oroszország egyre rosszabbul viseli a szankciókat, és már nehézkesebben finanszírozza a háborút is.

A rubel árfolyama a közelmúltban jelentősen csökkent a főbb devizákkal szemben, de ez az orosz jegybank szerint nem kockáztatja a pénzügyi stabilitást. Főként azért, mert közben az olaj ára folyamatosan emelkedett: július 21-én 100, most pedig 350 bázisponttal emelték az irányadó rátát. Utóbbit hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója, Makszim Oreskin is sürgette az állami hírügynökség által megjelentetett véleménycikkében.

A jegybankra tehát a Kreml is nyomást gyakorolt. A rubel árfolyama korábban irreálisan erős volt. Deák András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy nagyon erős bázisról kezdett el 2022 végén csökkenni a rubel, az idei első félévben folyamatosan gyengült.

Ennek egyik oka az volt, hogy

az Oroszország ellen hozott olajszankciók az első félévben csökkentették az ország szénhidrogén bevételét.

A szakértő szerint ez nagyjából most kezd kiárazódni. Mint fogalmazott, az oroszok adaptálódtak ehhez, közben pedig felment a nemzetközi olajár is, amihez nagyban hozzájárult az orosz–OPEC együttműködés. „Az Ural és a Brent közötti spread is jelentős mértékben csökkent, ami kvázi növelte az orosz bevételeket, tehát itt egy adaptáció ment.”

A másik jelentős hatás az volt, hogy az oroszoknak nagyon komoly kiadásaik voltak az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban is. Deák András kijelentette, a piac aggódik amiatt, hogy a közeljövőben rubelnyomtatás lesz. Úgy véli, az orosz jegybank túl gyorsan csökkentette a jegybanki alapkamatot.

„Lementek 7 százalék környékére, ami a jelenlegi háborús időkben talán túlzott önbizalomról tanúskodott. Ezt korrigálják most vissza.”

Az olajár és a szénhidrogén-bevétel most tartható, 70 dolláros szinten van, de a fő kérdés továbbra is az, hogy Oroszország miként finanszírozza a háborút. A szakértő hozzátette: az államháztartási deficit jelen lesz, a félretett tartalékaik pedig valószínűleg lassan elfogynak, ami után meg kell hozni egy nehéz döntést. Nevezetesen, hogy vagy monetáris emisszióval, rubelnyomtatással, hitelek felvételével vagy más megoldással történjen a háború további finanszírozása.

„Ez a nagy döntés lehet egy olyan tényező, ami hosszú távon meghatározza a rubel árfolyamát. A mostani volatilitás nagyjából egy egyensúlypont felé mutat, ahol nyilván a rubel gyengébb lesz, mint volt tavaly, de nem fog élesen mozogni a jövőben” – mondta Deák András.

A szakértő úgy látja, a rubellel összefüggésben már nem csak a dollárra és az euróra érdemes figyelni. Hozzátette: hamarosan indokolt lehet a jüan–rubel keresztárfolyam komolyabb követése, ugyanis számos helyen a jüan vette át a dollár és az euró szerepét, mert likvid eszközként ahhoz van igazán hozzáférés.

„Éppen ezért a jüan árfolyama az eddigiekhez képest valamennyivel nagyobb hatással lesz a rubel árfolyamra.”

Az orosz jegybank következő kamatdöntő ülését szeptember 15-én tartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×