Az ázsiai országok költségvetési helyzetét ugyan javítják a szárnyaló rizsárak, de betesznek a lakosság szegényebb rétegeinek. Míg Európában is közkedvelt étel a rizs, Ázsiában alapélelmiszer. Ezt jól mutatja, hogy a rizs a teljes kalóriabevitel 60 százalékát teszi ki Délkelet-Ázsia és Afrika egyes részein.
Mindenesetre a félelmek egyelőre erősebbek: ismét megjelentek azok a hangok, amik szerint tömegek kerülhetnek az éhezés szélére, mert nem tudják kifizetni a 2008 óta a legmagasabbra ugró rizsárat – írja a VG, mely szerint a mostani drágulás tovább tépi a globális élelmiszerpiacot, ami amúgy sincs túl jó állapotban, miután a szélsőséges időjárás és az ukrajnai háború több mint egy éve rányomja bélyegét a folyamatokra.
A thai rizstermést a szélsőséges időjárás tizedeli, a globális termés 40 százalékát adó India pedig a termény kivitelét tiltotta be, pontosan azért, hogy a gyenge termés legalább az országon belüli igényeket fedezze. Mindezek hatására a héten tonnánként 648 dollárra kúszott fel a thai fehér rizs ára, aminek ára tavaly 500, tavalyelőtt 400 dollár alatt járt még.
Joseph Glauber, a washingtoni Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet vezető munkatársa szerint a magasabb rizsárak az élelmiszer-inflációt is hajtják, ez pedig különösen Ázsiában okoz majd tömegeknek gondot.
„Ragadós lehet az indiai exporttilalom, de az biztos, hogy a szegények a helyzet legnagyobb vesztesei”
– idézi Joseph Glauber véleményét a gazdasági lap.
A globális rizskínálat szűkülése nyomán erősödhet a kereskedelmi protekcionizmus is,
ugyanis az országok politikai vezetői belekezdhetnek az élelmiszer-tartalékok felhalmozásába, hogy biztosítsák a belföldi ellátást. Erre még csak ráerősít az El Nino jelenség, ugyanis az aszályos időjárás tovább táplálja ezeket a félelmeket.
„A rizs már most is értékesebb árucikk, mint az El Nino beindulása előtt volt. Emellett már most is drágább, mint az ukrajnai háború kirobbanása előtti időkben”
– mondja Peter Timmer, a Harvard Egyetem professzora.